Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete
Szerecsen Péter tolnai főispán kíséretében áthaladt Bátán és éjszakára megszállt a monostorban, a feketére füstölődött torony üres ablakmélyedései a néhány évvel ezelőtti pusztítást idézték. Az élet még rövid időre visszatért a monostorba, mígnem 1539-ben egy török rajtaütés végleg véget vetett a bátai Szent Vér kultusznak. 20 1539-ben tehát elpusztult a monostor, a bencések nem térnek vissza többé. A török azonban nem alakította várrá, mert távol esett a főúttól és a várostól is. A monostor pusztulásának adatai Bél Mátyás feljegyzése Az 1730-as években Bél Mátyás anyagot gyűjtött nagyszabású müvének elkészítéséhez. Ennek 1735-ben jelent meg az első kötete. A Tolna megyét is magába foglaló kötet nyomtatásban nem jelent meg. Báta apátságáról, amely ekkor még nagyobb részében állhatott, alig mond valamit: „Báta a Sárvíz és a Duna összefolyásánál fekvő város. Itt van a Szent Mihálynak szentelt bátai apátság, melyet tévesen Iván Szűz Mária pécsi egyházmegyei apátságának mondanak ". A barokk plébániatemplom építése A 18. század első évtizedeiben a bátai katolikusok lelki gondozását marianus ferencesek végezték Bátaszékről. 22 Kezdetben a középkori Szent Margit plébániatemplomot használták, körülötte volt a temető is. 23 A katolikus lakosság lélekszámának növekedésével azonban szükségessé vált az önálló plébánia létrehozása, melyet 1731. november 11-én alapítottak, majd szükségessé vált a templom kérdésének megnyugtató rendezése. A középkori plébániatemplom is megrongálódhatott a török időkben, s mivel ez egy terasz szélén állott, jobbnak látta az uradalom, ha új templom épül, s nem a régit építik át. Kollonich Zsigmond bátai apát és bécsi bíboros érsek költségén épült meg a Szent Mihály barokk plébániatemplom, közel a dunai révhez 1741-ben. 24 Ehhez az építőanyagot a Klastromhegy biztosította. A kolostor felmenő részeit kezdték bontani, a jobb minőségű mészkövekből a meszet helyben égették. Ekkor készülnek a mészégető kemencék a kolostor északkeleti és délnyugati sarkán. 25 A kolostor északkeleti részén, a kolostor falára építették rá azt a patkó alakú mészégető kemencét, amelyet Csalog József tárt fel 1937-ben. A patkó alakú fal alapjait faragott gótikus homokkövekből rakták, kiszélesedő felső részét pedig törött tetőcserepekből és tégladarabokból rakták össze. Vakolat helyett egyszerű földet használtak. A fal vastagsága 100-120 cm között váltakozott, belvilága a patkóalak szárai között 205 cm volt. A belsejében hamuval kevert föld volt, a cserepeken pedig több helyütt korom, illetve égés nyoma látszott. Ebből egyértelművé vált, hogy ez mészégető kemence volt, amelyet utólag a barokk templom építése idején készítettek és használtak. A kemence falából másodlagosan felhasznált gótikus kövek kerültek elő. Ezek között volt bélletes kapu töredéke, támpillér fedkő, ajtó alapköve, illetve egy pillértöredék, rajta vésett L alakú mesterjeggyel. Ehhez a kemencéhez a kolostor keleti szárnyának és a templom szentélyének köveit használták fel, az előkerült kövek tanúsága szerint elsősorban a díszítményeket. 26 A barokk városháza építése A 18. század közepére Báta lakossága növekedett, jelentős volt a bátai rév forgalma, ekkor épült a református és katolikus városrész között a városháza épülete. Az új épületet a dunai kikötővel szemben 2U Báta évszázadai 1993, 101-102. 21 BÉL 349. Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico geographica. Tolna vármegye leírása. Ford. Kun Lajos. Tanulmányok Tolna megye történetéből. IX. Szekszárd, 1979. 349. 22 HERMANN EGYED 27. 23 ODOR 2001, 128. 24 SÜMEGI 2003, 172. " A délnyugati falsarkon lévő kemencét 1899-ben találta meg Simrák László tanító. Négyzetes alaprajzú volt, s a templom nyugati homlokzatának és a kerengőnek a kőanyagát égették itt mésszé. Erre utal az a tény, hogy a kemence közelében mészkőoszlop maradványát találta meg. - KAMMERER 13. d. 26 KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 52-53. 143
