Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete

Sümegi József A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete A bátai monostor jelentősége a középkorban Báta bencés apátsága a középkori Magyarország egyik leghíresebb kegyhelye volt.

1 A 15. század második felében Ransanus, a nápolyi király követe, aki Magyarországról könyvet állított össze, a következőket írta róla: „Báta kis falu ugyan, de előkelő az ott található bencés monostor miatt, mely nagy hírnévnek örvend a látható csoda révén, ugyanis az Oltáriszentségben Krisztus vére látható testének részecskéjével együtt, amint ezt igen sokan állítják, akik látták." Laskai Osvát híres ferences szónok azt írja a bátai ereklyéről: „sacra hostia cum stillis sanguinis. " Báta igazi nagy kegyhely volt, ahol a jobbágytól a magyar királyokig a társadalom minden rétege megfordult, erről tanúskodnak a szórványosan fennmaradt írásos emlékek.

4 Még idegen uralkodók is megfordultak a monostorban. A Magyarországon járó és Bács felé tartó Zsigmond lengyel herceg 1500 október végén minden bizonnyal azért változtatta meg eredeti útirányát, hogy a bátai monostorban a híres Szent Vér ereklye előtt nyerje el a jubileumi búcsút.

5 Pusztulása után megemlékeznek róla olyan neves humanista írók, mint például Verancsics Antal aki azt jegyezte fel Bátáról, hogy „olim sacro sanguine memorabilis" - (egykor a Szent Vérről volt nevezetes.), Oláh Miklós pedig azt írta róla, hogy : „Bata.. sacramento miraculoso Celebris"- (Báta a csodálatos Oltáriszentségről nevezetes.)

6 A monostor elhelyezkedése A középkorban a bátai monostor vízi és szárazföldi utak találkozásában feküdt. A kegyhely megközelíthetőségével foglalkoztunk korábbi tanulmányunkban, s a kolostorhoz vezető zarándokutakkal kapcsolatos megfigyeléseinket is összefoglaltuk.

7 Ma Báta zsákutcás település, az 56-os számú főútról bekötő úton közelíthető meg. Nem így volt ez a középkorban. A bátai bencés apátságot Szent László király 1093-ban a Dunántúli-dombság Duna medencére néző lankáinak egy kiemelkedő pontjára építtette. Egy olyan, már korábban a kelták által létesített teraszra,

8 melyet egyetlen ponton lehetett csak megközelíteni. A terasz fölé délről meredek part emelkedik, melynek magassága eléri a 6-12 métert. Keletről, délről és nyugatról a meredek partok miatt szintén megközelíthetetlen volt. Ezeken a részeken a meredek part magassága 20-25 méter, míg a nyugati oldalon 12-18méter.

9 A Klastromhegy délnyugati pontján, egy keskeny, 6-7 méter széles teraszos szerpentinen lehetett csak megközelíteni, ahol ma is a felvezető út halad a Szent Vér templomhoz. Ide csatlakoztak be a különböző irányból érkező zarándokutak. 1 CSUKOVITS 2003. 2 RANSANUS 1985, 65. LASKAI 1507.- „A bátai ereklye Szentostya vércseppekkel". 4 SÜMEGI - V. KÁPOLNÁS 2005, 10-18. 5 HOROGSZEGI 2005, 43. 6 Báta évszázadai 1993, 103. 7 SÜMEGI 2005, 95-107. 8 Dr. Lakatos Pál régész, klasszika-filológus tanárral már 1985-ben találtunk a Klastromhegyen és a közvetlen környéken kelta cserepeket, 1988-ban pedig egy ép kelta kemencét figyeltünk meg a partfalban, amelyet később Odor János Gábor tárt fel. Ezek a mai magassági méretek, a középkorban a Klastromhegy jobban kiemelkedhetett a tájból. 141