Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Csekő Ernő: Az irodalom halottjai. A XIX. századi Tolna megyei irodalmi másodvonalról (Jámbor Pál, Rátkay László, Váradi Antal és Dömötör János)

Az 1860-1880-as évek irodalmi életének vezéregyénisége: Gyulai Pál ... és egyik befolyásos szárnysegédje: Szász Károly. Ehhez képest Tolnai önéletrajzi regényében, A sötét világban (1894) következőképpen ítélkezett:„Amint ma egész irodalmunk zsidó - lustaságunk folytán akkor erdélyi stréberek színtere lett -, mert bután nézte egész Magyarország, hogy egy-két élelmes, kis szabású poéta vezérszerepre törjön a Kölcseyek, Kazinczyak földjén. ", illetve „A Kisfaludy Társaságnak, melynek alapítói a legnagyobb akkori írók voltak, régtói fogva egy szeszélyes b'itikus és egy protestáns pap volt a vezetője. Egyik Gyulai, a másik Szász Károly. Annak, aki ide be akart jutni, elsősorban protestáns vallásúnak, és ha lehetséges, rokonnak kellett lennie. Azután papnak, azután, azután bizony jó barátnak is egy kicsit."." Dömötör 1863-ban illetve 1864-ben, Szilágyi Sándornak írt leveleiből még egészen más emberi viszonyok képe bontakozik ki: „Tolnai Lajossal csak ketten voltunk (Bölcskén és Szabadszálláson legatióba^ ), de azért mégis volt sok tarka-barka beszéd, mikor hárman összeültünk (Szász, Tolnai és én!)", vagy „Legatióba Szabadszállásra megyek, Szász Béla kedvéért specificált Szász Károly, s a vakáczió egy részét Szász Bélával s Tolnai (Hagymássy) Lajossal ott fogom tölteni. ". (A szövegközlésről: A leveleket szöveghűen, de a mai helyesírás szabályai szerint, tehát nem betűhíven közöljük. Ellenben egyes, elsősorban idegen származású szavakat, mint pl. a saison illetve campagne, levélben szereplő alakjuk szerint írjuk. így jártunk el további, magyar szavak esetében is, amennyiben eredeti írásuk meghagyását, a stílus szempontjából fontosnak tartottuk /pl. közleni, sikerülend, míveletlensége, élőkön, manap, kél, stb./. fi

) TOLNAI 1994. 250., 326. p. legáció (legatio, latin: ünnepi követség. így nevezik a reformátusoknál azt az intézményt, hogy a három ünnepre (karácsonyra, húsvétra, pünkösdre), prédikálás végett az egyes egyházközségekbe teológus- és bölcsészhallgatókat küldenek ki. Közli: DÖMÖTÖR S. 1937. 413. p. A levelek jegyzetelésénél az életrajzi adatok elsődleges forrásai: a két klasszikus, Szinyei József: Magyar írók élete és munkái IXIV. kötet-én és Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I-XIX. kötet-én kívül A Magyar életrajzi lexikon I-M. kötete (Akadémiai Kiadó), illetve a Magyar Könyvklub keretében kiadásra kerülő Új Magyar életrajzi lexikon eddig elkészült I-V. (S betűig) kötete, valamint Az új magyar irodalmi lexikon I-III. kötete (Akadémiai Kiadó). 346