Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Csekő Ernő: Az irodalom halottjai. A XIX. századi Tolna megyei irodalmi másodvonalról (Jámbor Pál, Rátkay László, Váradi Antal és Dömötör János)

képviselőit egybefogó Kisfaludy Társaság tagja, nagyobb visszhangot kiváltó mű - szóban lévő társaival ellentétben - nem fűződik nevéhez. Relatíve kevés számú verseinek jelentős része is csak halála után került nyomtatásba, barátai által összeállított kötetben.

29 Jellemző, hogy Dömötör lírai, fordítói és kritikai munkásságát átfogó kötet alig több, mint 200 oldal. Bár e válogatás közel sem teljes, így a ballada elméletéről írt, az irodalom berkeiben ismertségét megalapozó tanulmánya mellett prózai munkássága sem kapott helyet benne, írói termékenysége nem vethető egybe Jámboréval, és főleg nem Váradiéval.

30 Ez pedig eltérő alkotói felfogásából, valójában gyökeresen különböző személyiségéből eredt. Míg Jámbor, Váradi és Rátkay esetében - akár bevallottan is - munkásságuk egyik legerősebb hajtóereje az irodalmi elismerés, siker utáni vágy, Dömötörről ezt nem mondhatjuk. Mint egyik későbbi méltatója Előd Géza megjegyzi, Dömötör életét, életművét a kötelesség érzete hatotta át.

31 Ez irányba hatott társadalmi indítatása, családi háttere is: prédikátor ősöket számon tartó református közösségből, Dunaszentgyörgy nemes községből származott. Ez nemcsak habitusán, hanem irányultságán is érződött, hiszen a kiegyezési időszakban előtérbe került református vallású, birtokos eredetű politikai, szellemi elit két vezető(nek szánt) lapjánál, a Korunknál és a Képes Néplapnál is szerkesztői feladatokat látott el, igaz csak átmeneti ideig. Nevével a Képes Néplap fűződött egybe. Ebben négy éven keresztül, haláláig írt Falusi János levelei c. tárcasorozatban - magának a lap céljainak megfelelően - a paraszti népességet kívánta szórakoztatva tanítani, a megváltozott-változó társadalmi, gazdasági körülményekre, technikai fejlődésre felkészíteni. „Falusi János levelei voltaképp nem levélformájúak, hanem tárcák, amelyekben a novellisztikus és fejtegető elem váltakozó arányokban keveredik. Egy új műfajt teremtett meg bennök Dömötör: a feuilleton

32 egy népies változatát. " - írta Dömötörről írt kismonográfiájában Komlós Aladár.

33 Falusi János egyik levele a Képes Néplapban. 29 Ld. DÖMÖTÖR 1878. A balladáról c. tanulmányt 21 évesen a Kisfaludy Társaság 1864. évi pályázatára írta, ahol a nagy tekintélyű Greguss Ágost mögött a II. helyet szerezte meg. 31 ELŐD 1936. 273-278. p. 32 feuilleton (francia): nem politikai témájú tárca, csevegés, kisebb tanulmány. 33 KOMLÓS 1918. 363. p. 338