Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Csekő Ernő: Az irodalom halottjai. A XIX. századi Tolna megyei irodalmi másodvonalról (Jámbor Pál, Rátkay László, Váradi Antal és Dömötör János)

Shakespeare-drámák sem. E tény ugyan sok szempontból a korízlés irányáról, illetve a közízlés erejéről tanúskodik, ugyanakkor a Rátkay-darab időtállóságát jelzi, hogy az több évtizeden keresztül volt a vidéki színházak repertoárjának állandó része - így pl. a Pécsi Nemzeti Színházban 1895-1906 és 1915-1923 között évente játszották -, a létéért küzdő Népszínház egyik utolsó mentőöve.

16 A Felhő Klári első sikereinek színhelye: a budapesti Népszínház. A Népszínház korszakos dívája, a Felhő Klári címszereplője: Blaha Lujza. 14 GEROLD 1990. 197-198. p. Ezzel Tóth Ede Falu rossza és Csepreghy Ferenc Piros bugyellárisa után a harmadik leggyakrabban játszott népszínmű volt. Id. FUTAKY 1992. Itt mondok köszönetet Márfí Attila pécsi főlevéltárosnak, aki erre és más, Rátkay Lászlóra adatokkal szolgáló színháztörténeti munkára hívta fel a figyelmemet. 16 A végül 1908-ban bebukó Népszínházban 1906 szeptemberében a közönség visszacsábításának szándékával újították fel a Rátkaydarabot. VERŐ 1925.314. p. 333