Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Glósz József: A kúria és lakói
A ház körüli teendők ellátásában cselédség állt a kúria urának és asszonyának rendelkezésére. Mocsáry szerint a lakások berendezése ugyan meglehetősen egyszerű volt, ám cselédekből nem volt hiány. Nem tudjuk, hogy megállapítása mekkora számot takar, nyilván annak arányában növekszik, ahogyan a fogalom értelmét fokozatosan tágítjuk. A házban lakó és ott szolgálatot teljesítő inas, szobalány, szakácsné, kulcsár mellett ide sorolhatjuk a kúria körül tevékenykedő illetve közvetlenül a családot szolgáló kocsist, kertészt, lovászt, vadászt. Ha nem is a cselédség, de a személyzet fogalmába beletartozott a nevelőnő, a titkár, fiatalabb pároknál nem hiányozhatott a dajka sem. Bár a gazdaság irányítása volt fő feladata, gyakran teljesített család körüli szolgálatot maga a kasznár is. A birtokon folyó gazdálkodás és a nemesi háztartás nem különült el egymástól, így különösen a kúria árnyékában élő, a birtok művelésére szegődött béresek is végeztek közvetlenül a családot szolgáló tevékenységet. Ha eltekintünk a majorsági béresektől és a gazdaság irányítóitól, még mindig maradt egy tucatnyi feladatkör, amely azonban nem feltétlenül jelentett ugyanennyi alkalmazottat. Benda Gyula a szakácsnőt, a dajkát, a szolgálóleányt és a kocsist sorolja a jómódú családok személyzetéhez. Ennél lényegesen népesebb volt Csapó Dániel udvartartása, aki a felsoroltak közül nem tartott ugyan dajkát (lánya már bakfiskorba 89 érkezett) valamint titkárt, viszont két négylovas és egy ház körüli munkákat ellátó kocsist is szegődtetett. Hasonló volt a többi birtokos család személyzetének struktúrája és létszáma, bár átfogó adatokkal róluk nem rendelkezünk. A kocsison kívül négy fős személyzete volt 1796-ben Dőry Jánosnak, ugyanennyi (társalkodónő, szobalány, szakácsnő, konyhalány) negyven évvel később az elözvegyült, Pozsonyban élő Bezerédj-lánynak, Jezerniczkynének. 91 Gindly Rudolfot egy évig szoptatta dajkája, s ő tartott titkárt ügyei intézésére felnőtt korában. 92 Csapóhoz hasonlóan több kocsist és lovászt tartott Bezerédj István is. A cselédség az általa nyújtott kényelmen túl gazdájának presztízsét is szolgálta, így a személyzet létszáma nem mindig állt összhangban a birtokos anyagi helyzetével. Kis Lajos eladósodott némedi földesúr egyek között több szobalányt, inast, gyermekei mellett nevelőt tartott. A személyzet egy részét a birtokosok a kúriától távol sem nélkülözhették. Egy Ferenc nevű szolga kísérte Bezerédj Istvánt veszprémi joggyakorlatára, két kocsis és egy inas Dőry Eleket gyógyfürdőbe. A szórványos adatokat elemezve feltűnő, hogy a városi otthont választó birtokos lényegesen alacsonyabb létszámú személyzetet tartott mint kúrián élő társa, amit részben a takarékossággal, részben azzal magyarázhatunk, hogy a cselédség munkája vásárolt szolgáltatással is kiváltható volt. A példáinkban szereplő hozzávetőleg négy fős személyzettel szemben a kúriájába visszavonuló földbirtokos - vagyoni helyzetétől függően - mintegy tíz embert tartott maga körül, s ez a pusztai alkalmazottak akár 10-20 %-át is kitehette. E nélkülözhetetlen emberek, akik az életfonna éppoly elválaszthatatlan elemét alkották, mint maga a kúria és a négylovas hintó, komoly tételt jelentettek a birtokos családok költségvetésében. A közhit a személyzet magas számát a munkaerő magyarországi olcsóságával magyarázza, holott például az elemi iskolai tanítók jövedelméhez mérten bérük nem tekinthető alacsonynak. A váraljai evangélikus iskolamester 1849. évi 150 váltó forint, a nagymányoki katolikus tanító 280 váltó forint jövedelméhez képest 96 az egy generációval korábban Csapó Dániel által fizetett illetmények (szobalány 100 váltó forint, kulcsár 150 váltó forint, szakácsné és kertész 350 váltó forint) jelentős összeget képviselnek. Csapó 1821-ben csak a belső cselédségnek mintegy 2000 váltó forintot fizetett készpénzben. Ehhez járult teljes ellátásuk valamint ruházatuk költsége. Ez utóbbira csupán ebben az évben 230 váltó forintot költött. Egyenruhában feszített vadász és kocsis, három pár csizmája volt az inasnak, még az öreg kulcsárnak is járt új nadrág. A Csapó özvegye által Pesten szegődtetett kocsis libériája frakkból, nadrágból, mellényből, köpönyegből és egy pár 87 MOCSÁRY 1889,222. 88 BENDA 1984, 324. 89 TML CSCSI Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832. 90 TML KGYI 1796. július 20. 91 TML BCST Jezerniczkyné végrendelete 320. d. 92 TML GCSI Gindly Rudolf naplója 1827. január 22., Moresz János levele Gindly Rudolfhoz 1854. április 21. 93 TML BCSI Bezerédj Andor levele Bezerédj Istvánhoz 1851. december 27. 94 TML MH 2648/1851. 95 TML MH 3386/1851., BCSI Bezerédj István levele szüleihez 1816. január 22. 96 GLÓSZ 1987,31. 314
