Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Glósz József: A kúria és lakói

csizmából állt, ehhez járult a jáger által is hordott kalap. A nála élvezett jövedelmek összhangban voltak az általános gyakorlattal. A Jezerniczkyné által Pozsonyban szegődtetett szakácsné havi 12, azaz évi 144 váltó forintot kapott. A Csapó-kúriában a cselédek lakáskörülményei sem voltak rosszak. A szobalány hálójában található almáriumok, ágyak, asztalok Csapó Ida hagyatéki becslése szerint 33 forintot értek, ugyanannyit, mint az egyik vendégszobáé. Általánosnak ez nem tekinthető, Dőry Ádám kúriális házában a cselédszoba teljes berendezése egy ágy és egy rossz kályha volt. A kivételes helyzet magyarázata az lehet, hogy Csapó Ida és férje maga mellett kívánta tudni szobalányát és inasát, ezért őket az eredetileg nem a cselédségnek szánt helyiségekbe költöztették. Az elszállásolásnak ez a módja rávilágít az úr-szolga kapcsolat fonákságaira, amelyet egyik oldalról a teljes kiszolgáltatottság, az éjjel-nappali készenlét, az egyoldalú tegezés, másrészt a szolgálat természetéből fakadó bizalmi viszony jellemez, melyben az úri család akarva-akaratlanul feltárulkozik cselédei előtt, és az elvárt kiszolgálás maguk kiszolgáltatását vonja maga után. A függőség kölcsönös, de természetesen nem azonos mértékű, nyers valóságát a viszony familiaritása leplezte, vagy akár enyhítette. Bezeredj István anyja neve napján bort osztott cselédeinek, a belsőknek pedig jobb ebédet főzetett, azaz bevonta a cselédséget a család ünnepeibe, valamiképpen oda tartozónak érezve őket; annyira azonban mégsem, hogy akár egy napra megossza velük ételét és asztalát. A társadalmi választóvonalak a gyerekekben még kevésbé rögzültek: Andor, Bezeredj István Hidján gyakran megforduló unokaöccse levelében külön üdvözli a kocsisokat és lovászokat. Az őszinte ragaszkodás, a személyes kötődés sem feledtette egyik féllel sem, hogy hol a helye. Amikor az ifjúvá serdült Gindly Rudolf 1827-ben Győrben járt, találkozott dajkájával, ám nem ő kereste fel, a dajka látogatott el hozzá. 101 Uraik általában nehéz helyzetekben számíthattak cselédeikre. Megrettenésük 1848-ban nem házuk népének, hanem a falvak lázongó parasztjainak szólt. 1863-ban, 84 éves korában hunyt el Bezeredj György egykori alnádor, kerületi táblai elnök, Bezeredj István apósa. A pompás gyászmenetet, amelyen rokonok, ismerősök, cselédek, a környező falvak népe vett részt, beszállásolt részeg katonák zavarták meg. Az életveszélybe került urakat cselédeik mentették ki a katonák ostromából. 102 A hála leggyakoribb dokumentuma a végrendelet, amelyben szinte minden örökhagyó megemlékezik cselédeiről. A pozsonyi magányában élő Jezerniczkyné 1836-ban kelt végrendeletében 2000 váltó forintot hagyott társalkodónőjére, 500 váltó forintot szobalányára. Mindkét összeg évi bérük többszörösét tette ki. Környezetének két, hozzá legközelebb álló alakja mellett egy-egy évi bérét hagyta szakácsnőjére és konyhalányára. Az 1836-ban kelt végrendelet 27 évvel később, 1863-ban, az idős hölgy halálával lépett hatályba. A legfigyelemreméltóbb testamentumában az, hogy a hagyatéki összeg kifizetése nem kötődött további szolgálathoz, a végrendelkezőben fel sem merült, hogy négy fős személyzet - amely a gyermektelen, magányos asszony számára talán valamelyest a családot is helyettesítette - bármely tagja elhagyhatná őt. 103 Szinte minden esetben személyes kötődés, s nem a család szolgálatában szerzett érdemek vezették a végrendelkező tollát. Belső cselédei javára végrendelkezett Csapó Ida is, 104 alig találunk rá példát, hogy a földesúri hála gazdatisztet, gazdasági cselédet jutalmazott volna. A világtól búcsúzó végrendelkező ünnepélyes aktusa sem leplezheti az úr-szolga viszony árnyoldalait. Jezerniczkyné új szakácsnőt szegődtetve fontosnak találta hangsúlyozni becsületes, takarékos voltát. 105 Az asszonyság efféle gondjaiban más földbirtokos is osztozott. Gazdatisztje darabszámra küldte a körtét és TML CSCSI Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832., Csapó Dánielné iratai 1852., BCSI Jezerniczkyné idős Bezeredj Istvánnéhoz é.n. december 29. SZENTES 1991,34. TML BCSI Bezeredj István levele idős Bezeredj Istvánnéhoz 1825. november 20. 0 TML BCSI Bezeredj Andor levele Bezeredj Istvánhoz 1851. december 27. 1 TML GCSI Gindly Rudolf naplója 1827. január 22. 2 TML BCSI Bezeredj Lajos levele Bezeredj Etelkához 1863. szeptember 28. 3 TML BCSI Jezerniczkyné végrendelete 320. d. 4 SZENTES 1991,27. 5 TML BCSI Jezerniczkyné levele idős Bezeredj Istvánnéhoz é.n. december 29. 315

Next

/
Thumbnails
Contents