Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

B. Tóth Ágnes: Kora népvándorlás kori sír Aquincumban

véleményem szerint ezekkel lehetek kapcsolatban, talán a tűket összekötő szalagra, fonálra fűzve viselték őket. A fentieknél korábbi, az 5. század 1. feléből származik még leletünk két további analógiája. Mind a rábapordányi leletben, mind az untersiebenbrunni 1. sírban kerültek elő olyan nyakékek, amelyeket keresztben bordázott aranyhengerecskék közé illesztett csüngős aranylevélkék alkottak. Nemcsak ezek az aranyhengerek jó párhuzamok, hanem a rábapordányi leletben a leveleket szintén aranydrótból sodort spirálok rögzítik a nyakékre, ezek a spirálhengerek szintén apró méretűek. Elméletben hasonló megoldás később is elképzelhető, bár az 5. század 2. feléből hasonlókat nem ismerek. Van arra is adatunk, hogy egy-egy szem üveggyöngy (bár férfi sírjában!) hajfonatot rögzíthetett, díszíthetett. Nem zárhatjuk ki tehát azt sem, hogy az óbudai sírban nyugvó nő is esetleg hajfonatba fűzte a két kis aranycsövecskét. Vaskés Bár a későcsászárkorban mind a pannóniai, mind az alföldi szarmata temetőkben elterjedtnek tűnik a késmelléklet-adás szokása, az 5. század első kétharmadában, háromnegyedében csak kevés női sírban találjuk meg ezt a mindennapi életben nyilván folyamatosan használt eszközt. Az 5. század középső harmadában, harmadik negyedében a germán nemesasszonyok gazdag temetkezéseiben jelennek meg, pl. a viszonylag teljesnek mondható tiszalökiben és az újonnan előkerült szentistváni 2. sírban. Ugyanebben az időszakban a nagyobb temetők szerényebb mellékletű sírjaiban ritkábban fordulnak elő a kések.

71 Az óbudaihoz hasonló leletösszetételt mutató sírokban már gyakrabban találtak kést, ráadásul - ahol ez egyáltalán megállapítható - viseleti helyzetben, azaz övszíjra csatolva, feltehetőleg bőrtokban. így a tácfövenypusztai temető 154. sírjában a kés a bal combcsonton került elő, s a szentes-kökényzugi 29. sír leletei között is szerepelt ez az eszköz. A ladendorfi sír leletei között szintén ott volt a vaskés, de a sírban elfoglalt helyét nem ismerjük. " A schletzi temető 10. sírjában szintén rövid (10,7 cm hosszú), az óbudaihoz hasonló méretű kés volt a bokák között. Az 5. század utolsó évtizedeiben létesült és főleg a 6. század során használt un. soros temetőkben jóval nagyobb arányú a kés előfordulása, pl. a példamutatóan kielemzett hódmezővásárhely-kishomoki temetőben a női sírok mintegy 30 %-ában volt kimutatható. Ebben a temetőben - ahol ez megfigyelhető volt - a kést a viseletnek megfelelő helyen, a combcsont közelében vagy a medencetájon találták. Ugyanitt azt is megfigyelték, hogy a nők és a gyermekek által használt és a velük eltemetett kések általában kisebb méretűek, tehát hasonlók, mint amilyen a megmaradt töredék alapján az óbudai példány is lehetett. A már hivatkozott, kora meroving kori alamann temetők sírjaiban ezeket az eszközöket szintén viseleti helyzetben, a combcsontok környékén illetve azok között találták. A párhuzamok alapján biztosra vehetjük, hogy az óbudai sírban a kést szintén övre erősített szíjra szerelték és elképzelhető az is, hogy a vasszegecset is a kés felszereléséhez használták (4. kép 7., 6. kép 7.). Cs. DAX 1980, 97. A szerző a leletet az 5. század utolsó harmadára keltezte. 68 ALFÖLDI 1932, 73, X. t., KUBITSCHEK 1911, V. t. 18. Mindkét leletben jóval több a csövecskék száma, Untersiebenbrunnban 10, Rábapordányban 15 darab. 69 Az Iszkaszentgyörgy-zsidóhegyi temetőben nyugvó fiatal férfi „szvéb tincsét" üveggyöngy díszítette. BÓNA 1971, 228(12). 70 KOVRIG 1951, 113, XLIII. t. 9, LOVÁSZ 1999, 242, II. t. Mindkét esetben a karok mellett került elő a kés. 71 Pl. a singidunumi női sírok közül néhányban (8, 58, 63, 84, 88. sírok), IVANISEVIC - KAZANSKI 2002, a szabadbattyáni temető 14. sírjában, BARKÓCZI -SALAMON 1974/75, 93, Taf.34, 28., apilismaróti 19. sírban, KOVRIG 1959, 210, Pl. III. 7. 72 FITZ - LÁNYI - BÁNKI 1975, 1. ábra 5., CSALLÁNY 1961, Taf. XIV. 8. 73 WINDL 1997, Taf. 3, 9. 74 WINDL 1996, 379, Taf. 3. 5196. 75 NAGY 2004a, 146-147. 76 Néhány analógia a már idézett lelőhelyekről: Weingarten 241. sír, a térdek között, ROTH - THEUNE 1995, 69, Taf. 76. 4., Hemmingen 14. sír, amulettcsüngős viselet részeként , MÜLLER 1976, 31, Basel-Kleinhüningen 75. sírban a jobb combcsont belső oldalán, GIESLER - MÜLLER 1992, 70, Taf. 13. 75. 5., s ugyanott a 126. sírban, amulettcsüngős szalagra szerelve, CLAUSS 1987, 523, Abb. 26. 21