Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
K. Németh András–Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Től, Földvár és Iván
5. 1413-ban Apori János királyi emberként a szekszárdi konvent kiküldöttével Bikácson járt el egy ügyben. " Tudjuk, hogy a királyi emberek személye „a jogügylet színhelyének (megyéjének) tekintélyes lakosai közüF került ki; " esetünkben az Aporiak megyei származása felől nem merülhet fel kétség, azonban feltételezhetjük a jogügylet „színhelyéről", szűkebb környezetéből való származásukat is. Pálfa és a néhány km-re fekvő Bikács ma is egymás határosai, az Aporiak tehát bizonyosan tájékozottak voltak a bikácsi viszonyokban, ahol jól ismerhették őket. 6. A prépostságot utoljára 1460-ban említik: Bereck prépost szomszédosként jelen volt Garai Jób és anyja, Apollina gyánti birtokrészekbe való jogtalan beiktatásánál. Ez az adat is a pálfai lokalizálás felé mutat: Apor határosa északnyugat felé Simontornya volt, nyugat felé tovább Szentpéter, Nemedi, majd Gyánt következett. Ha a prépostság Apar(hant)on feküdt volna, a prépost valószínűleg nem szomszédosként (vicimis), hanem csak megyebeliként (comprovincialis) vett volna részt a hamis iktatáson. Mint láthattuk, a teljesség igénye nélkül felsorolt mintegy fél tucat középkori forrás egybehangzóan arra utal, hogy a prépostsággal is rendelkező Apor falu a középkori határvonalat követő mai Tolna és Fejér megyei határvidéken feküdt, Pálfa közelében, amely feltehetőleg az újkorban költözött D-re középkori helyétől. Okleveles adataink a mai Aparhant vidékével történő azonosításra lehetőséget sem kínálnak. (I.kép2.) Romhányi Beatrix szerint a kolostort a 15. század második felében hagyhatták el; csupán a források hiányából kiindulva azonban azt is feltételezhetjük, hogy csak a török hódítás idején lett végleg lakatlan. Bizonyos, hogy a hódoltság végére maradványai jobbára elenyésztek, mert sem a középkori templomromokat általában megemlítő egyházlátogatási jegyzőkönyvek, sem egyéb források nem számoltak már be róla az újkorban. Erre mutat az is, hogy földrajzi név sem utal rá és még a - 18. század elejéig, a vidék újratelepítéséig gyakran visszaemlékező - szájhagyomány sem tartotta fenn emlékét. Régészeti adatok Mint láthattuk, az okleveles adatok Pálfa térsége felé mutatnak; feladatunk tehát a kolostor helyének meghatározása még akkor is, ha a korábbi kutatás gyakran hivatkozott a mai aparhanti, 18. századi katolikus plébániatemplom támpilléres, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyének középkori voltára, mint az apori prépostság ma is álló maradványára. A fennálló részletek alapján nem dönthető el az épület jellege, plébánia- vagy kolostortemplomi minősége. Romhányi Beatrix és az ELTE régészhallgatóinak 1997-es terepbejárása idején az apari plébániatemplom körül éppen földmunkák folytak, de a helyiek által emlegetett, 19. században még álló romok, valamint a templom környékén talált középkori kerámia ugyanúgy utalhatnak a középkori Apar plébániatemplomának, mint egy esetleges kolostornak a helyére. Az említett érvek természetesen nem lennének perdöntőek, ha Pálfa közelében nem tudnánk teljes bizonyossággal régészeti úton meghatározni a kolostor maradványait, amelyre egyébként Kelemen Márta 1966-os pálfai kiszállásán már eredménytelen kísérletet tett, a Sió partját bejárva. Úgy tűnik, hogy a Pálfa környéki elhelyezéshez is rendelkezünk legalább annyi régészeti bizonyítékkal, mint az Aparhant mai templomával történő azonosításhoz. A már említett Kiss István, a Pálfával határos Simontornya krónikása 1938-ban így írt: „Apor vagy Abor régi falu a mai Pálfától északra 7-7,5 hn-re feküdt. Itt még ezelőtt 60 évvel is téglákat vetett fel az eke a régi monostor helyén". Papp István néhai tamási esperes az általunk régészetileg is igazolhatónak vélt helyen 42 ZsOIV. 1143. sz. 43 ZSOLDOS 1994. 44 SZAKÁLY 1968, 23. (DL 106559.) 45 A Pálfa melletti Apor légvonalban kb. 12 km-re fekszik Gyánttól K-re, a mai Aparhant viszont kereken 40 km-re dél felé; Pálfa és Aparhant szintén légvonalban 44 km-re vannak egymástól. A vicinus-commetaneus-comprovincialis fogalmakra: FÜGEDI 1992, 41.43-45. 46 ROMHÁNYI 2000. 9. 47 GENTHON 1959, 14. 48 ROMHÁNYI 2000. 9. 49 MNM Rég. Ad. XVII. 201/1966: WMMM Rég. Ad. 67-73. 50 KISS 1938. 74. A szerző már jóval korábban megtalálta a lelőhelyet: ..Kämmerer egyszer említette, hogy Pálfán volt a Bikács nemzetségnek monostora és kérdezte, tudok-e valami nyomra akadni. Hosszas keresésre meg is találtam a falutól északra circa 1134
