Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Vida Tivadar: Az avar kori meroving típusú korongfibulák
Vida Tivadar Az avar kori meroving típusú korongfibulák 1 A 6. század végén és a 7. század első felében a sztyeppéi eredetű avarok uralma alatt a Kárpátmedencében lakott népesség egyes csoportjai, főként germánok és romanizáltak a korabeli európai szokásoknak megfelelően ruhájukat a mellkason egy korongfibulával tűzték össze. A Kárpát-medencei korongfibulák egy része a forma és a motívumkincs alapján késő antik-bizánci, a másik része nyugatimeroving eredetre vezethető vissza és megfigyelhetők a két kultúra formai és díszítő elemeit egyesítő helyi készítésű példányok is. A szakirodalom korábban elsősorban a késő antik korongfibulákkal foglalkozott, mert az itt tárgyalandó, kis számú, meroving kapcsolatokat mutató példány (Alsópáhok, Fenék, Csákberény) alapján még nem lehetett áttekinteni a meroving hagyományokat mutató korongfibulák szerepét és jelentőségét a kora avar kori anyagi kultúrában. 5 Az elmúlt évtizedek ásatásai csak napjainkban szolgáltattak elegendő anyagot ahhoz, hogy a régi anyag bevonásával, együtt vizsgáljuk meg a meroving-germán hagyományokat tükröző korongfibulák kérdését a Kárpát-medencében. 1. A Kölked-Feketekapu B temető 119. sírjának fibulája A kölkedi B temető 119. sírjának egyedi, korongos fibulája a 6. századi Kárpát-medence egyik legrangosabb meroving kori emléke, amelyet a vele együtt talált Maurikios Tiberios bizánci császár 602-ben vert érme keltez a 6-7. század fordulója tájára. 7 A fibula méreteit és súlyát tekintve kiemelkedik a korabeli nyugat-európai korongfibulák közül, szerkezete, formája, díszítőelemei, technikai fogásai alapján azonban feltehetően a Kárpát-medencében élt és tevékenykedett ötvösmester készíthette, aki azonban ismerte és felhasználta a nyugati meroving, az északi skandináv és a mediterrán ötvösművészet díszítőelemeit is. E fibulát Kiss Attila megfelelő párhuzamok felsorolásával keltezte és határozta meg, ezért itt a fibula kötődését a Kárpát-medencei környezethez néhány újabban ismertté vált motívum-analógia megnevezésével szeretném megerősíteni és fonatmintás díszítőstílusának helyét a meroving régészetben néhány skandináv példa segítségével megvilágítani. A kölkedi B temető 119. sírjából előkerült fibula díszítési elve, kompozíciója (kereszt alakú felosztás, körök) megfigyelhető a meroving kultúrkör számos hasonlóan magas színvonalú példányán. A fibula középpontjában egy nagyobb félgömb, szélein kereszt alakban pedig négy kisebb helyezkedik el, s ezek között a felületet a fogazott II. állatstílus fedi. A félgömbökön a pont-kör mintából négy irányba futó vonalak-motívuma megfigyelhető a langobard kori veszkényi szíjelosztón és az újabban közölt szárazdi amulettkapszula kerek díszítményén. Ezen az amulettkapszulán a fonatminták között felismerhető egy a kölkedi aranyfibulán is látható szemalakú minta is. A fibula peremén négy fonatmintával és maszkokkal díszített lemez látható. Kiss Attila ezt a kompozíciót a meroving világban gyakori „maszk két állat között-motívum" nem megértett vagy félre értelmezett változatának tekintette. A Kiss Attila által megnevezett, korábbi stílusfázishoz tartozó nyugati analógiák, elemző részletességgel mutatnak teljes vagy részleges állatalakok, vagy tagok közötti maszkokat. A kölkedi fibulákat díszítő lemezeken az állatalakok és a maszk teljesen összefonódva a II. állatstílus kompozíciójába 1 A jelen dolgozat német nyelvű változata: Vida, Tivadar: Einzeln getragene germanische Scheibenfibeln im Karpatenbecken. In.: Reliquiae gentium. (Hrsg.) Claus Dobiat. Randen 2005, 429-440. 2 MARTIN 1995, 629-633; KISS 2001, 271. 3 Meg kell jegyezni, hogy az avar korban nemcsak korongfibulákat viseltek, hanem ismertek voltak meroving és Kelet-Európai típusú kengyeles, S-alakú, bizánci aláhajtott lábú, Martinovka-típusú fibulák is, sőt számos esetben feltételezhető, hogy egykori kelta, római vagy szarmata fibulákat használtak rendeltetésüknek megfelelően a ruhák összetűzésére. GARAM 2003, 95-123. 4 GARAM 1993. 5 HAMPEL 1905, II. Abb. 1516. 6 KISS 1996, 198-201; KISS 2001, 270-278. 7 KISS 2001, Taf 34. 8 VIDA 2002, 179-209. 81
