Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Vida Tivadar: Az avar kori meroving típusú korongfibulák
foglalva jelenik meg. Ezt az átmenetet jól mutatja az ugyancsak a 6-7. század fordulójára keltezett Limons-i tarsolydísz , valamint a Vendelben feltárt I. sír kardkoptatójának díszítménye. A Kölked-Feketekapu B 119. sír fibulájának pajzsmotívuma megfigyelhető több avar vagy langobard kori tárgyon, pl. az egykorú öntött, karélyos középfélgömbös díszü fibulákon, a veszkényi langobard szíjelosztón, a pajzstövises csatokon, valamint egyes háromszögalakú csatok záródásánál. Egy további a Kárpát-medencében elterjedt díszítő elem a rovátkolt szalag, amely megtalálható az un. „Jankovicharanyakon" és számos a budakalászi temetőben előkerült övvereten. Ez a motívum már előfordul a korabeli gepida leletanyagban is és egy összekötő kapcsot jelent a gepida és az avar kori germán fémművesség között. A Kölked-Feketekapu B 119. sír fibulájának díszítőelemei és technikai fogásai részben megjelentek a korabeli kora avar kori ötvöstárgyakon, ami tovább erősíti a fibula helyi eredetéről megfogalmazott elképzelést. 2. Karéjos, öntött, félgömbös díszű fibulák A 6. század végén és a 7. században frank területeken elterjedtek a kerek 2,7-4,2 cm átmérőjű, középen kis félgömbbel díszített fibulák (Fibel mit Mittelbuckel). A középen üreges vagy tömör félgömbbel díszített fibulák a mai észak-franciaországi térségben az egykori Francia ' területén alakultak ki, de megtalálhatók a Rajnától keletre, az alamann településterületen is. Legdélibb előfordulása Eszak-Itáliában Testona környékén figyelhető meg. E fibulák geometrikus jellegű díszítése egyedi, alig találunk két egymásra hasonlító példányt. Rendszerint pont-kör motívum, szembe állított háromszögek vagy más geometrikus minta díszíti a gyakran sugárirányban többszörösen osztott felületet. A fibulák tüszerkezete különböző lehet. A spirálrugó és a tű bronzból készült, ritkán vasból, és ismertek a római eredetű technikára visszavezethető zsarníros szerkezetűek is. A díszítésbeli és a technikai elemek arra mutatnak, hogy a fibulák számos helyi műhelyben készülhettek. Az egyszerű félgömdíszes fibulák a középen drágakőbetéttel (Mittelalmandin) ellátott almandinnal díszített fibulákból (Almandinscheibenfibel) alakultak ki , egykorúak a filigránnal díszített korongfibulákkal (Filigranscheibenfibel), s azokat a szegényebb társadalmi rétegek viselték. Napjainkig úgy tűnt, hogy a középdudoros fibulák dél-keleti elterjedési területe Alamannia, ahol lényegesen kisebb számban kerültek elő, mint a Rajnától nyugatra. Azonban mindeddig nem volt ismert, hogy a félgömbdíszes fibulák Itáliában (Cividale, Testona) és a Kárpát-medencében is megtalálhatók. A Kárpát-medencei fibulákat együtt öntötték tömör félgömbös díszükkel, felépítésüket és készítéstechnikájukat, rugószerkezetüket valamint időrendjüket tekintve hasonlítanak a nyugati példányokra, de eltérnek azoktól rozettás alapformájuk és láncmintás díszítésük tekintetében. A Kárpát-medencében eddig három lelőhelyről ismerünk félgömbös díszű bronzfibulákat: A budakalászi 631. sír korongfibulája bronz öntvény, 6-karéjos rozettaformát mutat, közepén masszív félgömb emelkedik ki, amelyet háromszögalakban elhelyezett mandula alakú minta, közöttük félkör alakú beponcolás díszít. 18 A fibula felületét a rozettás formához illeszkedő gyöngysorponcos láncminta díszíti, az egymást metsző láncszemek vésett mandula alakú mélyedést fognak közre, a láncszemek közepén félkör alakú mintával és bepecsételéssel díszített pajzsalakzat látható. A Szekszárd-Bogyiszlói úti temető 746. sírjából előkerült korongfibula 19 8-karéjos rozettaformát mutat, közepén masszív, gravírozott kereszttel díszített félgömb helyezkedik el. A fibula felületét a rozettás 9 Legutóbb: PERIN 2001, 375-385. 10 STOLPE-ARNE 1912, Pl. 1, 5; Pl. 11,3; ARRHENIUS 1983. 39.fl ". 11 Kirchheim am Ries 475. sír: NEUFFER - MÜLLER 1983, Taf. 98:2. 12 KISS 2001, 277-278. 13 THEUNE 1999,89-91. 14 von HESSEN 1971, Tv. 1,6 15 KOCH 1969, 17-18. 16 THEUNE 1999. 90-91; R. Windier a Ciply 14. sír leletei alapján a középdudoros fibulákat a párban viselt bronz korongfibulák alapján vezeti le. (WINDLER 1994, 90. 17 von HESSEN 1971, Tv. 1,6; FUCHS - WERNER 1950, Tal". 37.C11. 18 Közöletlen leletanyag. (A. Pásztor és T. Vida, 1989.) 19 ROSNER 1999, 93. Taf, 49/746:2. 82
