Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig
célú testmozgás mellett a fürdés kultúrája ezidöben újabb funkciókkal gyarapodott az aktív szórakozás, a rendszeres testedzés, és a versenyszerű sportolás térhódításával. A századforduló korában a különböző sportágak megszerveződésével, a nemzetközi olimpiai mozgalom zászlóbontásával, illetve a honi klubok és szakszövetségek megalakulásával egyidőben a magyar úszósport is megtette az első lépéseket. Egy-egy kiemelkedő, úri virtusszámba menő - mellesleg az úszást is propagáló - egyéni teljesítményt (pl. Szekrényessy Kálmáné) követően 1893-ban már a Magyar Úszó Egyesület megalakulását, 1896-ban pedig Hajós Alfréd révén már két olimpiai aranyérmet is fel tudott mutatni szerveződő úszósportunk. Szekszárdon az úszósport - a már korábban egyesületekké szerveződő lövészetet, tornát, korcsolyázást, kerékpározást, vívást, atlétikát követően - egyesületi szinten az 1914-ben alakult Törekvés Sport Egylet kebelében jelent meg, méghozzá külön szakosztályként. Az úszók számára edzéslehetőségül a gőzfürdő 20 m hosszú úszómedencéje állt rendelkezésre. 138 E medencében edzett fiatalkorában az 1920-as évek elejének egyetlen világszínvonalú magyar úszója, Sípos Márton is, aki többek közt 1922-ben 100 m mellúszásban 1 min 16,2 s idővel világcsúcsot állított fel. 139 A Törekvés SE és a Hungária Gőzfürdő és Uszoda közötti együttműködés személyes vonulata, hogy ezidöben a sportegyesület elnöke az a Frank Miksa volt, akinek a felesége tulajdonában volt a fürdő. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a versenyzőknek a naponkénti edzéslehetőség ingyenes volt. Az úszósport, illetve az úszás katonai megfontolásokból is történő fejlesztése, terjesztése (ld. leventemozgalom) mellett a két világháború közötti korszak jelensége volt a strandfürdők terjedése. A „strandfürdő" alatt eredetileg a tengerparti fövenyfürdőt értették, azonban e fogalom jelentéstartalma a korszakra kiegészült a folyó- és tóparti fövenyfürdőkkel is. Sőt Ács Sándor, szekszárdi gimnáziumi testnevelő tanár, eltekintve a mesterséges körülményektől, strandfürdők közé számította az épített medencéket is, ha homokos part veszi azokat körül: „A strandfürdőnél a lényeg ment a köztudatba és pedig a víz, a homok és a nap triumvirátusa. " - szólt az úszószakember 1930. évi megállapítása. E meghatározásnak megfelelően a strandfürdők amellett, hogy a fürdőkultúra tömegesítésének színhelyeivé váltak, a társadalmi kötelékek, nemek közötti viszony változásának is színterei voltak egyben. A strandokon, ahol már együtt fürdőztek férfiak és nők, ahol már nem volt szükség kabinfürdőkre, fürdőházakra, a fürdés és az úszás mellett a fürdőöltözék módosulásával, rövidülésével párhuzamosan a napfürdőzés, napozás is egyre fontosabb szerepet játszott. " Szekszárdon az 1920-as években - merítve Sípos Márton világraszóló eredményeinek tőkéjéből - egy versenyuszodával ellátott, modern strandfürdő építése volt napirenden. A városi strandfürdő létesítésére indított kezdeményezés 1922-ben azonban még nem járt sikerrel. 137 Szekrényessy 1880-ban elsőként úszta le a Siófok és Füred közötti 14 km-es távot. KOSA 1999, 242-247.; SZEKRÉNYESSY 1999, 28-29. 138 TÓTH (1989), 325. illetve KACZIÁN (1996), 222-224. 139 Sípos Márton (Szekszárd, 1900 - Budakeszi, 1926). MAGYAR 1982, 635. 140 KACZIÁN (1996), 224.; Tolnamegyei Újság 1932. augusztus 6. 6. 141 Tolnamegyei Újság 1930. augusztus 2. 4. 142 A fúrdőöltözék- és ruhadivat változására ld. F. DÓZSA 1999, 37.; A fürdőkultúra módosulását, tömegesedését jelzi a balatoni fürdővendégek számának rohamos növekedése: 1921 és 1937 között 39 ezerről 239 ezerre nőtt a szállóvendégek száma. SÍPOS 1999, 43-46. 143 Tolnamegyei Újság 1922. december 1. 2., 1924. május 24. 2. 372
