Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

I. városháza 2.vármegyeháza 3. r.k. plébániatemplom 4. törvényszék, járásbíróság 5. Szd-i Takarékpénztár 6. Népbank 7. pénzügyigazgatóság 8. múzeum 9. zsinagóga 10. selyemfelügyelőség II. Tm-i Hitelbank 12. kaszinó, bazár 13. polgári iskola 14. postahivatal 16. villanytelep 17. selyerngubóraktár 18. GŐZFÜRDŐ ÉS USZODA 19. Pirnitzer áruház 20. filmszínház 21. Szekszárd Szálló 22. volt SCHUBERT-FÉLE GŐZFÜRDŐ 23. STRANDFÜRDŐ ÉS USZODA 8. kép: Szekszárd városközpontja 1920-ban, az 1931-32-ben épített strandfürdő és uszoda utólagos bejelölésével. Turul Sportegyesület csörgetói strandfürdője A Turul Sportegyesület Szekszárdon 1922-ben alakult meg. A hatalom részéről pártolt Turul sportegyletek szekszárdi társszervezete értelmiségiekből, hivatalnokokból, különösképp vármegyei tisztviselőkből alakult. Az egyesület első elnöke Szévald Oszkár alispán, az úszószakosztály vezetője pedig dr. Babits István vármegyei alügyész volt. Dr. Babits István maga is aktív úszóként, ha kellett a sajtóban kardoskodott az úszás és a fürdőkultúra terjedéséért, egy új, modern fürdő, uszoda létrehozásáért. Miután a városi strand létrehozása 1922-ban meghiúsult, a Turul Sportegyesület saját maga próbálkozott új strandfürdő kiépítésével. A fürdéshez, úszáshoz rendelkezésre állt ugyan a Hungária Gőzfürdő szabadtéri úszómedencéje, mivel azonban az a kispolgári bázisú Törekvéshez volt köthető, a Turul SE új, saját 144 KACZIÁN (1996), 224-225. 145 KACZIÁN (1996), 225-226.; A közegészségügyi szempontok nem elégséges érvényesülése kapcsán származik dr. Babits Istvántól a következő kitétel is: „A mi népünk egyik sajnálatos hibája, hogy irtózik a víztől (külsőleg, belsőleg egyaránt). ". Tolnamegyei Újság 1924. május 24. 1. 373