Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

eredeti ajánlata, hiszen a képviselőtestület nem adta meg a vállalkozónak a fürdő működéséhez kért évi 1000 koronás segélyt, sőt még a Boda Vilmos által indítványozott mérsékeltebb összeget (400 K) sem. Azonban mutatja Hadinger tőkeerejét, hogy a gőzfürdő épületét alig több mint két hónap alatt, a december 31-i határidőt nem sokkal túllépve, felépítette. Az 1902. január elején átadott gőzfürdő és az 1902. május végére elkészült szabadtéri úszómedence egy 1940. évi költségbekerülési számítás szerint 79864, illetve 15080 pengő (P) értékbe került.

113 A 30,4 m hosszú, 13,6 m széles földszintes, cseréptetős téglaépület szolidan díszített főhomlokzatát nyolc, egyenként egy-egy méter széles ablak, illetve a homlokzatot finoman megbontó főbejárat tette változatossá. A fürdőépületben gőzfürdő, 6 kádfürdő, öltözők mellett egy szolgálati lakás is található volt. A fürdőépülethez hátrafelé csatlakozó 20x10 m úszómedence egy 30x15,5 m területen feküdt: a medencét járda és a 42 deszkakabin vette körül. Az új fürdő első éve eléggé mozgalmasra sikerült. A fürdő megnyitását jelentős, bizonyos szempontból túlzott várakozás övezte. Míg a képviselőtestület jobbára parasztgazda tagjai leszavazták még Boda mérsékelt összegű, fürdőt segélyező indítványát is, addig az 1901. december 9-én alakult fürdőegyesület iránt komoly érdeklődés mutatkozott; az egyesületnek már az alakuló ülést megelőzően 169 tagja volt. A belépési kedvre nyilván hatással volt, hogy az egyesület tagjai 20 %-os árkedvezményben részesültek. A fürdőben az első napok - az első, igaz csonka hónapban 705-en keresték fel a gőzfürdőt - látogatottságának tapasztalatai alapján heti három napra csökkentették a hölgyek számára addig biztosított fúrdőlátogatási időt. E napokon du. 2-től 8-ig állt rendelkezésükre az intézmény. (Összehasonlításul: a Schubert-féle gőzfürdő télen csak vasárnap, nyáron vasárnap és csütörtök volt nyitva. ) A fürdő nyitvatartási idejének férfiak és a nők közötti megosztása, a közönség nemenkénti váltogatásából adódó problémák, botrányok már 1902 nyarán az újságok lapjain kaptak nyilvánosságot. Ennél jóval súlyosabb problémát okozott a fürdő vízszükségletének megoldása. Szekszárdon ezidőben, habár vállalkozói érdeklődés is volt megvalósítása iránt, nem volt artézi kút. Hadinger csak egy hagyományos kúttal rendelkezett, ennek a feladata volt a kádés gőzfürdő vízszükségletét ellátni. Viszont 1902 májusára elkészült a szabadtéri úszómedence, aminek feltöltésére nem állt rendelkezésre víz. Hadinger kétségbeesésében a szomszédos villanyteleptől próbált vizet nyerni.

120 A fürdőegyesület támadásaira, a túlzó követelésekre illetve a megold(hat)atlan problémákra hivatkozott Franek János, a fürdő első igazgatója, aki rövid fél év után lemondott posztjáról. " A víz nélkül maradt uszoda ellenben kedvező lehetőséget nyújtott Ettl Józsefnek és lányának, akik a helyi Tolnavármegye tudósítása szerint az új uszoda miatt 1902-ben nem is tervezték megnyitni csörgetói uszodájukat. Az újság a nyár folyamán többször számolt be a megélénkült csörgetói életről, a szabad fürdőben százával lubickoló gyermekhadról, a heti rendszerességű halpaprikásról, mely mellé Garay Lajos cigányzenekara húzta a 111 TMÖL, Szekszárd nagyközség i., képvt. jkv. 1901/34. illetve 1901/50. kgysz. 112 TMÖL, Szekszárd nagyközség i., képvt. jkv. 1901/50. illetve 1901/61 kgysz.; 1901. augusztus 10-én fogadta el a képviselőtestület a szóban forgó terület átengedését Hadingernek, míg az 1901. november 26-i hatósági helyszíni szemle alkalmával az épület már tető alatt volt, és a külső vakolás is megtörtént. TMÖL, Központi (szekszárdi) járási főszolgabíró i. 2749/1904. 113 TMÖL, Szekszárd Város Mérnöki Hivatalának i., strandfürdő i. 114 Építkezési véleményező bizottság helyszíni vizsgálatának jegyzőkönyve illetve főhomlokzati terv, TMÖL, Központi (szekszárdi) járási főszolgabíró i. 2749/1904.; Hungária gőz- és kádfürdőépület becslése-1940.; TMÖL, Szekszárd Város Mérnöki Hivatalának i., strandfürdő i. 115 A Tolnavármegye december 8-át jelölte meg az alakuló ülés dátumának. Tolnavármegye 1901. december 8. 5.; Tolnamegyei Közlöny 1901. december 15. 5. 116 A fürdőegyesület működéséről nem sok információval rendelkezünk, azonban valószínűsíthető, hogy a fürdő megnyitását követően hamarosan eljelentéktelenedett, aktív működést nem fejtett ki. Megszűnésére elég sokára, az 1913. június 30-i, önfeloszlást kimondó közgyűlésen került sor. TMÖL, Alispáni i. 2117/1913. 117 Tolnavármegye 1902. január 26. 3., február 9. 3. 118 Tolnamegyei Közlöny 1889. február 24. 6. 119 A fürdőszabály szerint a hölgyek de. 9-től du. 3-ig használhatták a fürdőt, őket követték a férfiak. A fürdőegylet választmányához érkezett panaszok szerint azonban az erősebb nem képviselőit már délelőtt 11-kor beengedik. Amint a helyi lap írja, kisleánykáikkal fürdőbejáró úrinők vannak kitéve .,botrányos eseményekének, midőn a fürdőbe érkezve, ott - szó szerint és átvitt értelemben egyaránt - elázott mesterlegényekkel, illetve polgáremberekkel találják szembe magukat. Tolnavármegye 1902. augusztus 3.3. 120 Tolnavármegye 1902. június 8. 3. 121 Tolnavármegye 1902. július 13. 6. 122 Tolnavármegye 1902. június 8. 3. 369