Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig
talpalávalót. "' Sőt a következő szezonban Ettl József még az első években szokásban volt úszóversenyek hagyományát is felélesztette. Franek igazgató lemondását követően Hadinger bérbe adta a fürdőt, melyet 1904. februárjában el is adott. Az új tulajdonos, a szintén budapesti Führer József a Bridmann Lajossal kötött bérleti szerződéssel együtt vette át a fürdőt. A gőzfürdőépület állapota addigra, amint ez egy, ekkor zajló hatósági eljárásból kiderül, igen leromlott. Figyelembe véve, hogy ezen állagromlás alig több, mint két év alatt zajlódott le, a fürdő igen hanyag kezelésére utal. 126 Az 1904. április 13-i egészségrendőri vizsgálat koszos és szakadozott lábszőnyegeket és papucsokat, piszkos árnyékszékeket, ablakok berozsdásodása miatt szellőztethetetlen és pókhálós helyiségeket állapított meg, továbbiakban konstatálta, „(...) hogy a tyukszemvágó eszközök s azok tartója tisztátalan, levágott tyúkszem hulladékokkal van tele. ". A főszolgabírói határozat az előbbi hiányosságok kiküszöbölése mellett a kádfürdőhelyiség lefestését, illetve - az eljárás okául szolgáló bejelentés elsődleges kifogását képező vízminőség javítására - a gőzfürdőben található nagy medence vízének három naponkénti, a többi medence vízének naponkénti cserélését írta elő. 6. kép: A Hungária gőzfürdő gondosan körülkerített uszodája. A vízminőség és a vízellátottság javítása szempontjából jelentős változást az artézi kút 1908-ban történt fúrása jelentett. A gőzfürdő és villanytelep közt található kút közelsége megkönnyítette a fürdővízzel való ellátását, amit a város az első évben 500 majd, 1909 elejétől 800 korona díj ellenében biztosított. 130 Az elegendő, biztos és jó minőségű - a szekszárdi ásott kutak vizére a túl nagy salétromtartalom voltjellemző vízellátás a fürdő és uszoda fellendülését eredményezte. Ez a tény későbbiekben vízdíj emelésének indokaként is szerepelt, így 1911-ben, mikor a város az éves vízdíjat 1000 koronára növelte. 131 A fürdő felfutásában nyilván szerepe volt, hogy ebben az időben került stabil tulajdonos kezébe. Frank Miksáné " Tolnavármegye 1902. június 15 4., június 22. 4., július 27. 3., augusztus 3. 3.; Amint az utóbbi szám írta „(...) régi jó időkre emlékeztető nagy számú közönség látható a Csörgeieken, " 4 Tolnavármegye 1903. augusztus 2. 2. 5 TMÖL, Központi (szekszárdi) járási főszolgabíró i. 2749/1904. Az eljárás dr. Albers Rezső ügyvéd panaszát követően indult. Albers a gőzfürdőben lévő medence vízének minőségét - koszos és bűzös voltát -, illetve a piszkos lábbeliket kifogásolta. TMÖL, Központi (szekszárdi) járási főszolgabíró i. 2749/1904. 7 TMÖL, Központi (szekszárdi) járási főszolgabíró i. 2749/1904. 8 Szekszárd nagyközség elöljáróságának (5633/1904.) jelentése szerint a határozatban foglaltak csak részben teljesültek. Főleg a ablakokkal volt továbbra is probléma, volt amelyik nem nyílott, és volt olyan kádfürdő, ahol meg nem volt ablak. TMÖL, Központi (szekszárdi) járási főszolgabíró i. 2749/1904. 9 TMÖL, Szekszárd város i, képvt. jkv. 1908/28. kgysz. 0 TMÖL, Szekszárd város i, képvt. jkv. 1908/58. ill. 1909/4. kgysz. 1 Ellenben ez volt a tulajdonos és a város között az első öt évre szóló vízhasználati szerződés, mely hosszabb távra garantálta a fürdő vízellátottságát. Ekkor 29900 köbméter/év volt a gőzflirdő és az úszómedence vízigénye. TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1911/51. kgysz. 370
