Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Balázs Kovács Sándor: Az idősek helyzete a sárközi nagycsaládban a 19–20. században

került Sál-pilisre, de pár év okítás után lemondott posztjáról és a faluban maradt földművesként.) A harmadik idős asszony házasság útján került a faluba. (Asztalos Sámuelné Csath Zsuzsanna) Egy házaspár családostól költözött ide Szeremléről. (Farkas Ferenc-Izrael /Ács/ Anna) 2. Három idős személy zsellér, illetve szolga lett: Közülük egy férfi - aki korábban egy egyszerű háztartás feje volt - miután megözvegyült, zsellérként élt egy nem rokon háztartásban, míg a fia egy másik háztartásba nősült be. (Bogáncs Mihály zsellér) A másik egy fiával közös háztartásban élő nő volt, aki fiának halála után egy nem rokon háztartásban szolga lett. (Szili Mihályné Máté Katalin) A harmadik szintén egy nő, kinek háztartása nem szerepelt az 1793. évi gazdasági összeírásban, így a legszegényebbek közé tartozhatott. Öt 1792-ben gyermekeivel együtt írták össze, 1804-re pedig egy nem rokon család zsellére lett. (Özv. Balog Judit) 3. Egy idős férfi mindkét összeírás idején egy egyszerű családos háztartás feje volt, ahol rajta kívül felesége és nem házas fiatal gyermekei éltek. (Szőke Sándor) 4. Három idős ember mindkét összeírás idején ugyanabban a bonyolult, „törzscsalád" típusú háztartásban élt. Az egyik közülük mindkét időpontban olyan törzscsalád feje volt, ahol rajta kívül felesége és házas fiának családja élt. (Asztalos Sámuel) A másik kettő - egy idős házaspár - legidősebb házas fiukkal élt közös háztartásban. Az 1792-ben még ott élő két fiatalabb leánygyermekük az 1804-es összeírás idejére (házasságkötés következtében) elköltözött a faluból. (Ör. Asztalos Mihály-Márton Zsuzsanna) 5. Tíz idős személy 1792-ben egyszerű családos háztartásban élt, amely 1804-ben bonyolult összetételű háztartássá változott. Közülük egy házaspár (Domokos István - Budai Judit) és öt férfi háztartásfő (Gatai István, Kovács Péter, Korsós Mihály, Kiss Pál, Szilvási Pál, ez utóbbi háztartásfői pozícióját átadta fiának, ő családtagként élt ott tovább) 1792. évi egyszerű családos háztartása „törzscsalád" típusú bonyolult háztartássá változott, mert például az egyik fiúgyermek megházasodott és családjával együtt a szülői háztartásban maradt. Szilvási Pál, aki a római katolikusok közül egyedül szerepel az 1793-as gazdasági összeírásban, - mégpedig a házas zsellérek között -, eredetileg feleségével és gyermekével élt. 1804-ig meghalt a felesége, leánya férjhez ment a római katolikus zsellér megjelölésű Tsernák Mihályhoz, kisebbik fia valószínűleg elköltözött Sárpilisről. Másik fia, Simon megházasodott, és az özvegy Szilvási Pál az ő háztartásában élt, amely tehát „családmag és rokon" típushoz tartozik. Az egyik férfi háztartásfő háztartásában 1804-ben az időközben megházasodott két fiúgyermeke élt, így vált „együttes" típusú bonyolult háztartássá. (Ör. Asztalos István) 6. Végül kilenc háztartás, amelyben 1804-ben idős ember élt, 1792-től 1804-ig széthasadt. Egy idős nő 1792-ben férjével és gyermekeivel egyszerű családos háztartásban élt. Ezután megözvegyült, egyik fia megházasodott, és külön háztartást alapított, a másik fia szintén megházasodott, és az özvegyasszony az ő háztartásában élt mint a háztartásfő édesanyja, kiterjesztett típusú háztartásban. Egy idős férfi feleségével, házas fiával és másik nem házas fiával élt „törzscsalád" típusú háztartásban 1792-ben. Ezt követően a házas fiú külön háztartást alapított, a másik fiú is megházasodott, a szülőkkel közös háztartásban maradt, ahol a szülői házaspár maradt a háztartásfő. (Dávid István) Az idős házaspár „törzscsalád" típusú háztartásban élt egy házas és két nem házas fiával. Ezt követően az egyik nem házas fiú megházasodott és külön háztartást alapított, a másik szintén megházasodott, de a szülői háztartásban maradt, így abban 1804-ben a házas szülők két házas fiúgyermekükkel éltek együtt. (Mózes János - Körösi Judit) Egy idős férfi háztartásfő 1792-ben két házas fiával élt együtt, közülük az egyik 1804-re külön háztartást alapított, így megmaradt egy többcsaládos háztartás és keletkezett egy egycsaládos háztartás. (Ör. özv. Vitéz János) Egy idős háztartásfő és felesége vejével és az ő családjával élt együtt (Csapai Gergely). Egy másik idős férfi háztartásfő 1792-ben két fiatalabb házas testvérével élt egy háztartásban. 1804-re a három házas testvér külön-külön háztartást alapított, idős emberünk egyik fia megházasodott, és apjával közös háztartásban maradt, így az idős ember most „törzscsalád" típusú háztartásban élt. (Öreg Csikós Kiss István - Pap /Ács/ Éva) Egy idős házaspár 1792-ben két házas fiával és egyik menyük özvegy nővérével, valamint annak fiúgyermekével élt közös háztartásban. 1804-re az özvegy meghalt, fia egy másik háztartásba házasodott be, ahol apósa volt a háztartásfő, a két házas fiú közül az egyik külön háztartást alapított, a másik együtt élt szüleivel „törzscsalád" típusú háztartásban. (Szabó Mihály - Sós Erzsébet) Végül egy férfi háztartásfő 1792-ben fiatalabb férfitestvérének családjával élt együtt. A két testvér háztartásai különváltak, az idősebb testvér egyszerű családos háztartásban élt 1804-ben. A másik fiútestvér egyik fia megházasodott, és apjával együtt élt „törzscsalád" típusú háztartásban. (Dávid József) A 30 idős 307