Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Gaál Attila: Hódoltságkori cseréppipák a Wosinsky Mór Múzeum gyűjteményében

tapasztaltuk, hogy - egy késői, utánérzőnek látszó példától eltekintve - ezeket a díszítőeszközöket csak mázatlan pipákon alkalmazták, legyen az bármilyen színű. Ebből a fenti módon gazdagon díszített körből került ki a tárgyalt cseréppipák két legérdekesebb darabja, két feliratos töredék. Mindkettő mázatlan, világosszürke színű, redukált égetésű, míg azonban az egyik (82. sz.) az eddig tárgyalt rövid szárú, félgömbfejű, kihajló kelyhü típusba tartozik, addig a másik (83. sz.) egy eddig ismeretlen, hosszú, hasábos nyakú (és sajnos ismeretlen fejű és kelyhü) változatot képvisel. A mintázókerékkel felvitt pontsoros dísz mindkettőn megtalálható, csakúgy mint a lándzsa alakú pecsétlővel beütött mintázat. Nyakgyűrüje mindkettőnek erőteljes, ám míg a Szekszárd felsővárosi Kisbödő egyik kertjében lelt 82. sz. példány nyakgyűrűjét csavart irányú vonal- és futó kutya sorok díszítik, addig a palánki várfeltáráson előkerült példány (83. sz.) nyakgyűrüjén kettős mihrábsor fut - ugyancsak csavart irányban. Arab betűs feliratuk azonban csaknem azonos: A Szekszárd-kisbödői pipa fejének legszélesebb részén négyszer ismétlődik meg ugyanaz a szöveg: LIQA> AL MAHBU(B), melynek jelentése: „(össze)találkozás a szeretett személlyel".

32 Egy másik olvasat szerint: LIQUA AL-MAJBUR, átvitt értelmezésben: „Az Istenhez kényszerűéit (al-majbur) találkozása (Istennel?)" A palánki pipa nyakán csak egyszer fut körbe a felirat, mely azonban egy szóval bővebb: AL QLUB LIQA> AL MAHBÚ(B), azaz, „a bátrak (össze)találkozása a szeretett személlyel". A feliratok magyarázata, az arab szavak többféle értelmezhetősége miatt meglehetősen nehéz. Az azonban nagyon is valószínűnek tűnik, hogy az aki a „szeretett személlyel" találkozik, az a pipa tulajdonosa. A második, kibővített felirat azt is sejteni engedi, hogy (esetleg?) katonaemberről (bátrak!) van szó. De azzal kapcsolatban, hogy a „szeretett személy", a „kedves" az Isten lenne, vagy valamely más, a boldogságot jelentő „szellemi lény" - csak találgatni tudunk. Csakúgy mint arról, hogy ezt a boldog állapotot a dohány, esetleg az abba kevert ópium élvezete idézte elő számára, vagy valami másban kereshetjük e rejtélyes felirat magyarázatát. Mint már említettük, a 83. sz. palánki pipa ritka voltát nem csupán a fenti felirat jelenti, hanem a pipa formája és díszítettsége is. Eredeti állapotában nagyon hasonló lehetett hozzá a 84. sz. kopott és töredékes pipa. Ennek nyakgyűrűje domború, zsindelyszerűen elrendezett, csavart irányba futó pikkelyezéssel díszített. Nyaka pedig ugyanúgy nyolcszögletű mint feliratos nyaktöredékünk, de ezt nem felirat díszítette, hanem mind a nyolc síkon egy-egy mihráb alakú bemélyedő pecsét, csúcsuk felett egy-egy kettős pontkörrel. Ennek a moszlim vallással kapcsolatos összefüggése ugyanúgy felvethető, mint az iménti feliratok értelmezésénél. Nem találtuk párhuzamát annak a mázatlan pipának, melynek hatszögletű kelyhe ugyan csak kis csonk formájában maradt meg, de amelyet mintázó kerekes gazdag díszítése és kör alakú, lapos aljának bepecsételt rozettadíszei alapján ugyancsak a fenti körbe tartozónak tarthatunk. (85. sz.) Néhány, - még az előző körbe tartozó -jellegzetesen hódoltságkori nyak- és szárvég-töredék után néhány olyan töredékeket ismertetünk, melyek formájukat tekintve kevés párhuzammal rendelkeznek, de díszítésük, anyaguk, kidolgozásuk stb., alapján ugyanúgy a XVII. sz. második felére keltezhetök, mint az előző csoport pipái. A 91. és 92. sz. pipatöredékek egyaránt hosszú, a fej irányába kónikusan csökkenő átmérőjű nyakkal készültek. Anyaguk redukált égetésű agyag, szürke, illetve szürkésbarna színű. Felületüket az előbbinél mintázó hengerrel, mintázókerékkel, pecsétlővel, utóbbinál ezeken túl vékony csővel készített beszurkálással is díszítették. A 92. sz. töredék fejének alsó része is megmaradt, melynek két oldalára látványosan szép rozettát pecsételtek, csakúgy, mint a következő (93. sz.) kehelytöredékre. Utóbbi bemélyülő vonalas, hálózatos, és mihráb motívumokból álló díszítése talán a másik két töredék hasonló díszítettségét is feltételezi. Hasonló mázatlan, hosszúnyakú pipa nyaktöredéke lehet a 94. sz. töredék, mely sajnos igen kicsi, de 4 jelekből álló bepecsételt mintasora és a felületére bepecsételt tulipán a teljes pipa gazdag díszítettségére utal. Kétféle méretű rozettával bepecsételt felületű, narancssárga színű fejtöredékünk (95. sz.) sajnos a palánki vár területéről begyűjtött szórvány, ugyanúgy, mint a 96.sz. ép pipa és a 97. sz., grafittal dúsított anyagú, A feliratok és az arab betűs bélyegző feliratának elolvasásáért és megfejtéséért az Islamic Coins Group internetes levelezőlista tagjainak mondunk köszönetet. 33 A második olvasatot és feloldását Dobrovits Mihálynak köszönjük meg. 34 Közeli párhuzamnak látszik az egri vár - sajnos csak egy igen rossz minőségű rajzon közölt -, leírás nélküli, hosszú, kónikusan szűkülő szárral készített pipája. DÉTSHY-KOZÁK 1967, 106, 27.ábra 1. 275