Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Gaál Attila: Hódoltságkori cseréppipák a Wosinsky Mór Múzeum gyűjteményében
származású - katonái és hozzátartozói laktak, akik csak hadiesemények idején húzódtak be a palánkfalak közé. Cselebi szerint néhány ház és kert, néhány bolt, néhány halfogó háló tartozott a telephez. 1. kép: Jeni Palánk (Ovar) a Tolna megyei palánkvárak között Ottendorf 1663-évi útleírásának összesítő térképén. 8 A vár és falu 1686 évi pusztulása után 1694-ig harmincad- és vámhivatal, majd 1703-ig tiszttartóság működött a hevenyészve helyreállított újpalánki romok között. Az ezen kor emlékét őrző Palánki Sziget elnevezést később a használat módjára jól utaló Csemetekert név váltotta fel, az 1960-as évek elejére pedig keskeny háztáji parcellákra osztották fel a területet, melyeken vegyesen termeltek szőlőt, gyümölcsöt, gabonaféléket és kukoricát. A Jeni Palánki vár pipái, és a Jeni Palánkhoz tartozó „török" (mint láttuk inkább délszláv) település területén előkerült pipák esetében két tényt tartunk figyelemre méltónak: Az első, hogy Jeni Palánk, amely mindössze 90 évig funkcionált mint török kiserőd, és a várkatonaság is ebben, - az 1596 és 1686 közötti időszakban - lakta a területet és veszítette, vagy inkább dobta el a meglehetősen törékeny, így gyorsan használhatatlanná váló pipákat. Ha elfogadjuk, hogy a pipázás a XVI. század végén, XVII. század elején terjedt el hazánkban, s hogy annak közvetítője a katonaság, esetünkben a török katonaság volt, akkor ezek a leletek éppen ehhez az első időszakhoz köthetők, s talán a vázolt bizonytalan lelőkörülmények ellenére is alkalmasak a tipológiai összevetésekhez. (A bemutatott anyagban egy darab korai, úgynevezett „holland jellegű" pipa is szerepel, - sajnos igen töredékes állapotban.) Másodikként ezt támasztja alá az is, hogy a palánki leletek közül teljesen hiányoznak a rombusz alakban pontmintás, a tulipánt utánzó vésett mintás, az apró körökkel díszített, éles, karakteres vonalakkal mintázott 7 KARÁCSON 1904, 206. 8 OTTENDORF 1662-1667, 24. 9 HOLUB 1974, 38-39. 260
