Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Miklós Zsuzsa: Murga – Sánc (Schanz)

Átvágta az egyik „löss-ből hányt" töltést is, de ebben nem talált leleteket.

12 A murgai és teveli várak kapcsán Wosinsky megállapítja, hogy ezek őskori földvárak mintájára készültek, „azzal a különbséggel, hogy ezeknél két oldali leásás után fennmaradt föld-falakat találunk elválasztó akadály gyanánt s ezeken népvándorlás kori edénytöredékeket találtam. E földvárak azonban az edénytöredékek technikája és díszítése után következtetve csak a népvándorlás legvégső szakából valók. " Sándorfi György az általa akkor ismert várakat csoportosítva Murgát a „bizonytalan korú X-XIV. századi várak" közé sorolta - Wosinsky leírására hivatkozva. A vár jelenlegi állapota Az ÉNy-DK-i irányú domb D-i, kiszélesedő végén szántóföldi művelés folyik. É felé haladva a domb oldala egyre meredekebb, viszonylag lapos teteje egyre keskenyebb. É-i vége menetelesen lejt a völgy felé. A vár a domb É-i harmadában helyezkedik el, területét jelenleg sűrű bozót fedi. A lesarkított téglalap alakú, 8-14 x 39 m-es (kb. 0,0429 ha) fővárat egykor körben árok övezte. Ez jelenleg a K-i és Ny-i hosszanti oldalon, középtájon terasz alakú, a rámosódott föld miatt. Az É-i árokszakasz mélysége a platótól kb. 6 m, szélessége az árokfenéknél 3, fent kb. 17 m. A D-i árokszakasz mélysége a lakóterülettől számítva kb. 5 m, szélessége alul 3, fent 15 m. A felszíni nyomok alapján az árokból kitermelt földet kifelé dobták. Kimondott sáncforma nem látszik, de a kidobott földdel még meredekebbé tették a hegyoldalt. Az ároknak a völgy felőli végén jelenleg két téglalap alakú gödör látszik, köztük pedig az eredeti talaj. Lehet, hogy itt is átvágást akartak csinálni, de ez a munka valamiért félbeszakadt. A lakóterületet övező ároktól D-re a hegy gerincét még két átvágás tagolja. Az árok után következő átvágás mélysége kb. 4 m, szélessége alul 3, felül 16 m. A legdélebbi átvágás mélysége 4 m, szélessége 6, ill. 25 m. Az innen kikerült földet az átvágás K-i és Ny-i végén terítették szét, így szabályos félkörívben megszakították a hegy egyenes oldalát. A középső átvágás nem tökéletes: a K-i és Ny-i végén egy keskeny sávon megmaradt az eredeti felszín. (2. kép, 4. kép 2.) A vár területén többször végeztünk terepbejárást: (Miklós-Nováki-Sándorfi, 1988; Miklós, 1993; MiklósNováki, 1994; Miklós, 1999.) Bejártam a vár alatti, a Murgai-völgybe D felől torkolló kis mellékvölgyet is. Az őszi búzában, ill. boronált szántásban azonban leleteket nem találtam. (Miklós, 1999, 2000.)

15 A várat 1994-ben Nováki Gyula mérte fel. A felmérés idején a sűrű aljnövényzetben leletet nem találtunk. Légi fotók A várról az első légi fotót - tudomásom szerint - 1952-ben készítették. A térképezési céllal készült fotón jól láthatóak az erődítés maradványai: megfigyelhető a lakóterületet övező árok és az átvágások is. A felszín akkor még nem volt olyan bozótos, mint jelenleg.

1 (3. kép 1.) A vár légi fotózása az utóbbi években a sűrű bozót miatt igen nehéz. Még lombmentes időben sem mindig láthatóak az átvágások, árkok, sáncok. Szerencsés esetben azonban vegetációs időszakban is észlelhető az erődítés (pl. 2000. április 9. - 3. kép 2.). Általában hóban, súrolófényben észlelhetők legjobban ezek a nyomok.

17 2003. február 28 -án, a szerencsés körülményeknek köszönhetően a vékony hó és a ferde napsütés által kirajzolódott a sáncárok és a kettős átvágás. (4. kép 1.) Ásatás A Tolna megyei várak kutatási programjának keretében 2002-ben szondázó ásatást végeztem a vár területén. A feltárás célja a vár pontos korának és szerkezetének tisztázása, illetve Wosinsky Mór ásatásainak hitelesítése volt. Öt kutatóárokkal vizsgáltuk meg a fővár területét. Ennek eredményeként tisztázódott a vár kora: a viszonylag sok kerámia és kevés fémlelet alapján egyértelmű, hogy 13. századi. Miután Wosinsky valóban csaknem teljesen felásta a lakóterületet, ott csak kevés - általa érintetlenül hagyott - eredeti rétegződést, objektumot találtunk: a vár DNy-i sarkában, a IV. árokban fedeztünk fel egy érintetlen hulladékgödröt (1. gödör). WOSINSKY 1896,264. WOSINSKY 1896, II. 842. SÁNDORFI 1979,251. Rég. kut. 2000, 243. sz. HM Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Térképtára L-34-50-C-a Nytsz. 43932, 43945. Fotózás magassága 4000 m. Vö. Miklós Zsuzsa légi fotói: 1995. dec. 9. MTA Rí Neg. sz. 170.497; 1998. dec. 9. MTA Rí Neg. sz. 180.792-794. Eng. sz. 2/4/98.; 2000. április 9. MTA Rí Neg. sz. 186.230. Eng. sz. 2/7/2000. 230