Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Miklós Zsuzsa: Murga – Sánc (Schanz)

Wosinsky az ásatásán „ több helyen keresztben fekvő, igen erős (25-30 ctm. átmérőjű), elszenesedett tölgyfa-gerendákra s azok között rendkívül sok, keményre égett sártapasz-darabra" akadt. Arról nem számol be, hogy mi lett ezeknek a gerendáknak a sorsa. Feltehetően kiemelték és a felszínen hagyták őket, és ott elporladtak. A 2002. évi feltárásnál ugyanis csupán az I. árok D-i szélén találtunk kevés elszenesedett gerendamaradványt: itt - a jelenlegi felszín alatt 20-40 cm-rel - 70 cm széles, lapos aljú, 50 cm mély árkot figyeltünk meg. A famaradványok a laza, szürkésbarna, paticsos betöltésben hevertek. A lakóterület középső része a leginkább bolygatott: a II. és V. kutatóárok területén. A II. árokban 4,40 m hosszúságban figyelhettünk meg épületre utaló nyomokat: az árok D-i szakaszán 40-50 cm széles, indulásától (a humusz aljától) számítva 150 cm mély, homorú aljú árkot észleltünk. Ennek egyik vége a kutatóárok Ny-i fala közelében zárul, és K felé húzódik. Betöltése kevert sárga, ill. sárga-szürke foltos. A kutatóárok közepe táján a sárga löszbe beleásott 185 cm hosszúságú, közel függőleges falú, az árokban 70 cm szélességben megfigyelhető mélyedést találtunk. A szürkésbarna, kevert, helyenként hamus, laza betöltésből került elő a legtöbb lelet: kerámia, állatcsont, néhány fémtárgy. Ehhez az objektumhoz kapcsolódott az V. kutatóárok, K-i irányban. Ennek a kutatóároknak a Ny-i részén (a II. árok felől) figyelhettünk meg elpusztult épületre utaló nyomokat. Az árok K-i felén természetes rétegződés tapasztalható. Összességében tehát, a II. és V. árok rétegeit figyelembe véve, 2,80 x 4,40 m-es területen észleltünk épületre utaló nyomokat. A lakóterület D-i részén, a III. árok D-i szélének közelében 50 cm széles, függőleges falú, laza, szürke betöltésű beásást figyeltünk meg. Ez a beásás csak gyengén válik el a felette levő humusztól, és átvágja a rétegeket. Ez tehát akár Wosinsky árka is lehetett.

19 Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ez a keskeny árok tulajdonképpen egy 3,3 m hosszúságú „objektumot" vág át, amely a sárguló löszbe mélyed. Ez az „objektum" akár egy nagyméretű gödör is lehetett, amelynek mintegy fele részét figyelhettük meg a kutatóárokkal. (5. kép 1-2.) A fentiek szerint tehát a Wosinsky által feltételezett nagyméretű torony alaprajzát csak teljes feltárással, szelvényekkel lehetne tisztázni. Paliszád: Egyértelműen paliszádra utaló nyomokat nem találtunk: az I. árokban, az említett ároktól É-ra a humusz alatt érintetlennek látszott a talaj: a fokozatosan sárguló löszben csupán állatjáratokat figyeltünk ' meg. A lakóterület D-i szélén az átvágás pereméig bontottuk a III. árkot. Itt 80 cm mélységben bukkant elő paticsos réteg. Lejjebb hatolni a szűk hely és a fák miatt nem tudtunk. Kérdés, hogy ez a paticsréteg paliszádra utal-e, mivel a lakóterület széle a lösz leszakadása, kopása miatt eredetileg valószínűleg kijjebb lehetett. Másrészt felette 60 cm vastagságban kevert sárgásszürke, ill. vörös foltos sárga réteg húzódik. WOSINSKY 1896,264. Kérdés persze, hogy 50 cm széles árokban (ha az kutatóárok) hogyan lehetett dolgozni. 231