Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Ódor János Gábor–K. Németh András: Adatok Tolna megye néhány középkori templomáról (Dombóvár–Szarvasdpuszta; Kajdacs–Sárvíz-part; Miszla–r.k. templom; Ozora–r. k. templom)

Dombóvár-Szarvasdpuszta (Szarvasa) A középkori Szarvasd falu temploma csak a pápai tizedjegyzékben szerepel, Zamostd, Zorwad alakban. A középkori egyház maradványai - más romtemplomokkal együtt - a 19. század közepén még látszottak: „láthatni még itt, Sütvény, Szarvasd és Nagy-Görcsmény pusztákon meg annyi szentegyház romjait" jegyezte fel Fényes Elek.

5 A faluról csak a templom gyanítható építési idejénél későbbi időből szól oklevél: a döbröközi vár tartozékaként 1441 és 1498 között szerepel a Rozgonyiak, Tamásiak és Mesztegnyei Szerecsenek birtokaként. 1986-ban a szarvasdi vegyesbolt építésénél többrétegű temetőt bolygattak meg (1. kép B), a helyszínelést Gaál Attila végezte. A munkások elmondása szerint 21 koponyát találtak, a sírok nagy része kelet- nyugati tájolású volt és minden koponya alatt találtak egy kb. fél tégla nagyságú, rossz minőségű mészkődarabot.

7 A leletmentést vezető Rosner Gyula a sírok rendkívüli sűrűsége, a gyakori egymásra temetkezés miatt templom létezését is feltételezte.

8 A leletmentésről sajnos mindössze egy összesítő temetőtérkép maradt fenn, amelyből a csontvázak mélységét, egymáshoz való viszonyát nem lehet már megállapítani. A temetőből 20 sír került feltárásra egy 5x4 m-es felületen (1. kép A). Objektum- és leletleírások ,A " sír (2. kép A): Háton fekvő, nyújtott helyzetű felnőtt nő nyugat-kelet tájolású váza. Csontváz hossza: 130 cm. Az alkarcsontokat a medencére hajlították. Mellékletek: 1: ismeretlen típusú érem fele, 2: ismeretlen típusú érem fele, 3: bronz „kapocs", 4: bronz gyűrű, 5: ismeretlen típusú érem, 6: bronz gyűrű. A sírrajzon olvasható megjegyzés alapján az állkapocsnál zöld patinát figyeltek meg. Leletek 1. sír: Ellapított végű bronz gyűrű, átmérője 2,4 cm, félkör átmetszetű huzalának vastagsága 2 mm (2. kép 1.). 3. sír: Pödrött huzalú, bordázott s-végű ezüst karika, mérete 2,4 x 2,2 cm, huzalvastagsága 2 mm (2. kép 3.). 7. sír: 1: Kisméretű ezüst s-végű karika, mérete 1,7 x 1,3 cm, négyzet átmetszetű huzalvastagsága 1 mm (2. kép 7/1.). 2: Világoskék színű kék opakgyöngy, átmérője 8 mm (2. kép 7/2.). 10. sír: 1: Kisméretű ezüst s-végű karika, mérete 1,5 x 1,7 cm, huzalvastagsága 1,5 mm (2. kép 10/1.). 2: I. András (1047-1060) dénárja, CNH

I. 12 típus (2. kép 10/2.). 12. sír: 1: Kisméretű bronz s-végű karika, mérete 1,8 x 1,9 cm, huzalvastagsága 1 mm (2. kép 12/1.). 2: Ellapított végű, hegyes bronz tű. Hossza: 7,1 cm, huzalvastagsága 1 mm (2. kép 12/2.). Szórvány leletek 1: Bordázott s-végű ezüst karika. Mérete 2,7 x 2,2 cm, huzal vastagsága 2 mm (2. kép X/l). 2: A 12. sír bronz tűjéhez hasonló bronz tű ellapított végű töredéke. Hossza 1,6 cm, huzalvastagsága 1,5 mm (2. kép X/2.). 3: Ezüst s-végű karika, mérete 2,4 x 3 cm, huzalvastagsága 3 mm (2. kép X/3.y 4: Bordázott s-vegu ezüst karika. Mérete 2,7 x 2,4 cm, huzalvastagsága 2 mm (2. kép X/4.). 5: 6 szálból fonott bronz gyűrű (?) töredéke. Hossza 2,1 cm, vastagsága 4 mm (2. kép X/5.). 6: Nagyméretű bronz s-végű karika, mérete 4,6 x 3,4 cm, négyzet átmetszetű huzalvastagsága 2 mm (2. kép X/6.). 7: Bronz, letörött végű s-végű karika vagy nyitott huzalgyűrű. Mérete 2,2 x 2,1 cm, vastagsága 2 mm (2. kép X/7.). 4 MonVat 1/1. 277, 298. Ld még: TÍMÁR 1999, 308, az egyéb lokalizációkkal. 5 FÉNYES 1851,11.279. 6 CSÁNKI1897, 403-404, 450. 7 WMMM Rég. Ad. 340-87. 8 ROSNER 1987. 9 A lelet zacskóján olvasható felirat szerint a karika „koponyához tartozik", tehát feltárt sírból származik. 214