Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Ódor János Gábor–K. Németh András: Adatok Tolna megye néhány középkori templomáról (Dombóvár–Szarvasdpuszta; Kajdacs–Sárvíz-part; Miszla–r.k. templom; Ozora–r. k. templom)

A leletek értékelése A leletek alapján 1986-ban elsősorban a szarvasdpusztai templom körüli temető korai, 11-12. századi részéből tárt fel sírokat Rosner Gyula. Erre utal a csak a Régészeti Füzetekből ismert Kálmán, valamint a 10. sír I. András dénárja. Az Árpád-kor egyik legnépszerűbb és legegyszerűbb ékszeréből, az s-végű karikákból több típus is megtalálható. A leletanyagban jelen vannak a korai, 11. századra keltezhető kisméretű, a 11-12. század fordulójára keltezhető bordázott- és a 12. századra datált nagyméretű s-végű karikák. A viszonylag ritkább típusba sorolható a 3. sír pödrött huzalú, bordázott ezüst s-végű karikája. Egy kisméretű s-végű karikával együtt találták a 12. sírban egy ellapított végű, 7 cm-es hegyes bronz tűt. Sírbani helyzetét sajnos nem ismerjük ennek a ritka leletnek. Kajdacs-Hatszázas-dűlő/Hegyes-dűlő/Sárvíz-part (Béles? Hidvég?) Talán templomunkra vonatkozik egy 1733-as egyházlátogatási jegyzőkönyv adata, amely szerint az elég tágas templom alapjai a földből még fél láb magasra kiemelkedtek a falun kívül, fél óra járásra. A templom helyét először Csorba Csaba azonosította Hatszázas-dűlő néven, majd 1970-ben Horváth Jolán végzett helyén terepbejárást, Hegyes-dűlő névvel jelölve a lelőhelyet. 1989-ben a szántással megbolygatott templom helyén - Kajdacs-Sárvíz-part lelőhely-név alatt - Rosner Gyula végzett leletmentést. A lelőhelyet 2003-ban K. Németh Andrásnak sikerült újra lokalizálnia (3. kép B). A lelőhelyet K. Németh András korábban a középkori Kajdaccsal azonosította, jelenleg azonban a középkori Beleesel vagy esetleg a Hidvéggel való azonosítást tartjuk valószínűbbnek. E két utóbbi falu egymás szomszédosa volt a Sárvíz mentén, Kölesddel nagyjából szemben; Béles északra feküdt Hidvégtől. Mindkét falu egyházas hely volt: „a Sárrété mellett fekvő" Béles Szent Katalin tiszteletére emelt kőkápolnáját 1342-43-ban említik,

13 Hidvég templomának létét pedig egy 1743-as tanúvallatási jegyzőkönyv is bizonyítja. Arra a kérdésre, hogy „Hol volt a hidvégi és béczei falu és templom helye?", egy 90 éves, Hódoson született rác így válaszolt: „azon hegyháton, mely nem messze esik délfelé a Sár vizéhez és ugyan a Sárvize felé régi házhelyek látszanak, hidvégi templom volt", egy másik tanú szerint pedig „a hegyháton, hol apró kövek látszanak és fel van szántva, a hidvégi templom volt, a köveket Brodarics András Beczére hordatta épületnek". Az egyház alaprajzát Rosner Gyula leletmentése tisztázta. Az épület nyugati részét egy 1 x 7,5 m-es kutatóárokkal átvágták az északnyugati belső saroktól a déli hajófal külső oldaláig; az árkot a középső részén nyugat felé egy kb. 50 x 80 cm rábontással bővítették, azonban a nyugati zárófal külső síkja még ebben sem jött elő. Az épület keleti részén egy 1,8 x 2,5 m-es szelvénnyel megtalálták az északi hajófal és a szentély csatlakozását, valamint egy 1 x 2,5 m-es (kelet felé további 1 x 1,5 m-es bővítéssel megtoldott) árkot nyitottak a szentély ívének déli részén, amelyben a déli váll külső része is előkerült. Az ásató jelentése szerint a feltárt templom hajója 4,5 x 5,5 m nagyságú volt, szentélye pedig félkörívesen záródott.

15 Az előkerült, lépték és szintadatok nélküli alaprajzról a fentieken kívül az is leolvasható, hogy a szentélyt és a hajót nem választotta el diadalív, ellenben a templom külső válla igen keskeny, mindössze 1520 cm-es volt, belül ellenben jobban kihangsúlyozták. A templom a felszíni megfigyelések és az alaprajz alapján is téglából épült, falvastagsága átlagosan 100-120 cm volt (bár a szentélyben a 140 cm-t is elérhette), tájolása pontosan megfelel a kelet-nyugati tengelynek (3. kép A). A kajdacsi templom a félkörös szentélyzáródású templomok sorát gyarapítja Tolna megyében (Attala-Kenderföldek; Paks-GyapaJelentésében ugyanakkor all. század végétől a 14. század közepe tájáig keltezi a temetőrész korát. 11 Összefoglalóan, az egyes adatokra vonatkozó irodalommal: K. NÉMETH 2003, 12-13. 12 Egy 18. századi forrás elmondja, hogy Hidvéget keletről Tengelic, nyugatról Kölesd, délről Bikát (ma Bikádi-hegy Kölesdtől délkeletre), északról pedig Bicza puszta (az 1743-as forrásban jelentkező Bécze, a középkori Béles) határolja. MOL U. et C. Fasc. 91. No. 5. Hidvég prédium becsűje, 1702: TMÖL XIV/6. Kammerer Ernő hagyatéka, cédulakatalógus, Hidvég. A tárgyalt templomtól néhány száz méterre keletre fekvő dűlőt máig Alsó-Hidvég-dűlőnek hívják, Felső- valamint Alsóhidvég-puszta pedig dél felé fekszik kb. 2 illetve 3 km-re. 13 Zichy II. 53, 61. 14 TMÖL IV/1. Közgyűlési iratok 10.1305. Az iratra Kovách Aladár hagyatékában bukkantam, aki számos, régészeti forrásértékkel is bíró közgyűlési jegyzőkönyvet is kijegyzetelt: TMÖL XIV/7. 457. lap. 15 ROSNER 1992." 215