Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Kolta László: Vörösmarty Mihály emléke Tolna megyében

Kolta László Vörösmarty Mihály emléke Tolna megyében Nem vagyok magyartanár, sem irodalomtörténész, még kevésbé esztéta, csupán a honismereti mozgalom egy elkötelezettje, aki szülőföldje, lakóhelye, szűkebb hazája értékeinek a feltárására és népszerűsítésére törekszik. A rendelkezésemre álló húsz percben azt kívánom bizonyítani, hogy a Vörösmarty kultusz Tolna megyei „fővárosa" Bonyhád. Állításomat hiteles tényekkel, eseményekkel és adatokkal támasztom alá. Előre elnézést kérek a leltárszerű - esetleg unalmas - felsorolásokért. Bonyhád a 18. századi telepesek szorgalma nyomán 1782-1872 között mezővárosi (oppidum) rangot élvezett. Ennek megszűnése ellenére a kiegyezés korának évtizedeiben felgyorsult a község fejlődése a sváb szorgalom, a zsidó kereskedői leleményesség, a Völgységi járás hivatali intézményrendszerének kiépítése, a - megyeszékhelyet is megelőző - vasút (1873) és elektromosság (1902) megjelenése, a gyáralapítás kezdete következtében. A művelődést felgyorsította a sárszentlőrinci algimnázium Bonyhádra helyezése (1870), majd főgimnáziummá fejlesztése, továbbá ipariskola és polgári leányiskola nyitása. A szellemi életet fellendítették az itt letelepedő tanárok, papok, jogászok, orvosok. Ők Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Gaál Mózes monográfiáiból megismerték Vörösmarty Mihály bonyhád-börzsönyi kötődését, majd lelkesen vállalták a költő emlékének ápolását, és ezt örökül hagyták az egymást követő nemzedékeknek. A Vörösmarty kultusz első hulláma a millennium évtizedében volt. 1892-ben rendelet írta elő a nagyobb településeken az utcák és terek elnevezését. Ekkor Bonyhád képviselőtestülete a régi „Fapiacz"-ot „ Vörösmarty tér"-re keresztelte, s ezt a nevet - nyolc politikai rendszerváltozás ellenére - száztíz év óta töretlenül őrzi. Az 1900 decemberében, a költő születésének századik évfordulóján rendezett megemlékezésekről a „Tolnavármegye" című hetilap két száma közölt beszámolókat. Bonyhádon a gimnázium új - a megye első - tornacsarnokában tartott nyilvános ünnepélyén Fáik Henrik tanár méltató szavait jelentős társadalmi érdeklődés kísérte. A helyi Polgári Casino díszgyűlésén elhangzott előadás nyomtatásban is megjelent: „ Ünnepi beszéd, melyet Vörösmarty Mihály születésének 100 éves jubileuma alkalmával szerzett és elmondott Dr. Jozgits János, bonyhádi róm. kath. plébános. Nyomatott és kiadatott: a bonyhádi Vörösmarty-ösztöndíj javára. Ara 50 fül. Nyomtatott Raubitschek Izórnál Bonyhádon, 900. " Idézem Jozgits plébános záró mondatait: „Amíg csak honfi szív dobog, s hazát szeretni tud: te örökké élni fogsz Icözöttünk. Amíg a négy folyam határin Árpádnak nyelve zeng: téged, nemzetünk nagy fiát dicsér rajongva minden hű kebel Bonyhád-Börzsöny-Széplak tájain. " Vörösmarty Mihály emléktáblája a bonyhádi plébániaépület falán. 19