Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Kolta László: Vörösmarty Mihály emléke Tolna megyében

Szekszárdon az új főgimnáziumban, a fiú és a leány polgári iskolában, Pakson a katolikus körben, Kölesden a helyi kaszinó olvasótermében emlékeztek meg a költő születésnapjáról. A korabeli megyei újságban két alkalmi költemény is olvasható. Koritsánszky Ottó diákpoéta Vörösmarty emlékezete című verséből idézünk: „ Itt csüngött a leánykán ifjonti szíved, Tolnában zenged Árpád hős népe hatalmát, Zászlós Bulcsú vezért itt látta szemed, Itt nyílt ki szívednek lelki rózsakertje: Szegény özvegyasszony imádságos könyve. Míg csak magyar él a négy folyó partjain, addig Zengeni hallod Szózatodat. " A székesfehérvári országos ünnepséget „nemzeti Ünneppé avatta a nemzeti kegyelet". Ott a magyar országgyűlés küldöttségét bonyhádi Perczel Dezső házelnök vezette. A kultusz ápolásának második hulláma az 1930-as években keletkezett. A többségében németek lakta Völgységben ekkor jelentek meg a hitleri „Übermensch"-e\mé\et agitátorai, a „volksdeutsch Wandervogel"-ek, a népinémet vándormadarak. A germanizáló törekvésekkel szemben a magyar hazához hű állampolgárok szellemi értékeink tudatosításával vették fel a harcot. A gimnázium nyilvános önképzőköri rendezvényeinek kisugárzó hatása tettekre ösztönözte Bonyhád társadalmát. 1931-ben Hajas Bélának, a helyi gimnázium tanárának a Vörösmarty Mihály és Perczel Etelka című tanulmánya megjelent a Császár Elemér szerkesztette Irodalmi Füzetekben. 1932-ben a bonyhádi plébánia falán emléktáblát helyeztek el Egyed Antal, Teslér László és Vörösmarty Mihály találkozásai színhelyén, ahol „beszédük a haza és a literatúra volt"; az emlékbeszédet Brisits Frigyes professzor tartotta. 1933-ban Vörösmarty házitanító kiemelkedő tanítványának, Perczel Mór honvédtábornoknak emlékművet állítottak fel a Fő-téren (a „HAZAÉRT" feliratú szobrot három évtized múlva eltávolították a Sztálin térről). 1936-ban a Szózat megírásának centenáriumáról a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Társaság bonyhádi rendezvényén Kunszt (Kerényi) Henrik tanár tudatosította a költő üzenetét: „Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell. " 1948-1956 között, a bolsevik eszmék ellenhatásaként újra felerősödött a Vörösmarty kultusz. 1948-ban a bonyhádi Országos Perczel Napok programjában kiemelt helyet kapott a Perczel-fiúkat hazaszeretetre nevelő Vörösmarty méltatása. 1950-ben „Délnek völgye, szívem titkának régi hazája" idézettel emléktáblát helyeztünk el az alsóbörzsönyi ősi Perczel kúria falánál. A börzsönyi Perczel kúria épülete egy archív felvételen. 20