Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Vígh Annamária: Az irodalmi muzeológia helye és szerepe a múzeumi modernizáció folyamatában

Vígh Annamária Az irodalmi muzeológia helye és szerepe a múzeumi modernizáció folyamatában A címben megjelölt kérdéskör vizsgálatakor elöljáróban feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy megállapításaink kiindulópontjai és adatai elsősorban a 2000-2003 közötti időszak szakfelügyeletei vizsgálatainak összegzésére valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum ezen időszakban készített munkajelentéseire épülnek. Célunk, hogy helyzetelemzéssel, a jövőkép felvázolásával segítséget nyújtsunk a szakág rövid-, és középtávú feladatainak minél teljesebb körű eléréséhez. Az első kérdés, melyre választ keresünk az, hogy megváltozott-e és ha igen mennyiben a múzeumok küldetése általában, illetve az irodalmi szakág vonatkozásában. Az elmúlt évtized hazai és nemzetközi kutatásai egyértelműen bizonyították, hogy a múzeum fogalmának 'meghatározása terén is számos kérdés és hangsúly újragondolása szükséges. A múzeumok nemzetközi szervezete, az ICOM is behatóan foglalkozik e kérdéssel, összesítve és elemezve mindazokat a felvetéseket, melyek a világ múzeumaiból érkeznek. Mivel a múzeum, mint intézmény nem absztrakción alapul, hanem társadalmi elvárásokra ad válaszokat, a befogadó közeg vizsgálata, igényeinek ismerete nélkül nem követhető nyomon a változás. Felmérések azt igazolják, hogy a társadalom változatlanul az értékek bemutatását, reprezentációját várja el a múzeumoktól, csak éppen az érték és a reprezentáció fogalma van átalakulóban és állandó változásban. Anélkül, hogy e bonyolult és összetett kérdéskört részleteiben elemeznénk, feltétlenül hangsúlyoznunk kell néhány elemét. A múzeumok alapvető feladata változatlanul az, hogy a gyűjteményt tudományos igénnyel őrizzék, gyarapítsák, dolgozzák fel és a lehető legteljesebben és a lehető legszélesebb kör számára értelmezhető módon, mutassák be. Ugyanakkor a múzeumi gyűjtemények határai elmosódnak, és a korábban élesen különvált gyűjtési szakterületek közeledése figyelhető meg. Mivel a társadalmi igény egyre inkább a komplex átfogó ismeretek, a kontextus bemutatását igényli, az egyes szakágak ismereteinek egymást kiegészítve, egymásra épülve kell megjelenniük a múzeumi munka minden elemében. Ezt a folyamatot jótékonyan befolyásolja az informatika és a digitalizáció előretörése, mivel az addig elszigetelt információk együttes értékelését is lehetővé teszi. A gyűjtemények határai azonban nemcsak egymáshoz viszonyítottan változnak, hanem időben is kitolódnak és a múzeumok gyűjtési irányaiban erőteljesen megjelenik a napjaink világát megjelenítő tárgycsoport. Ennek a folyamatnak szükségszerű következménye az értékről és értelmezésünkben a múzeumi műtárgyról alkotott fogalom megváltozása is. Míg korábban a muzealizálás egyik alapvető kritériuma az adott tárgy esztétikai, művészettörténeti értékének megkérdőjelezhetetlensége volt, napjainkban a hagyományos „értékű" tárgyak mellett a tárgyak-jelenségek és dokumentációjuk összességét kifejezésre juttató jelenkori gyűjtés térhódítását figyelhetjük meg. „Az általunk átélt mulandó megragadása éppúgy az idő rögzítésének vágyából születik, mint a korábbi korszakok emlékeinek felhalmozása, de ezt a jelen iránti erőteljes figyelem, jelenorientáció élteti. " A változás másik területe a prezentáció módját, mikéntjét és eszközrendszerét érinti. A múzeumoknak nemcsak a bevásárlóközpontok, a sportarénák és egyéb igen népszerű szabadidős tevékenységek versenyében kell közönségükért küzdeni, hanem szűkebb terepükön az un. örökségipar összetett és kemény világában is." Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a múzeumok átfogó értelemben vett hasznosításának kérdése is, amely az itt felhalmozott tudásanyag egészére értendő és így éppúgy érinti a kutatás területét, mint a kulturális turizmusba történő bekapcsolódás szükségességét. A számos felvillantott változtatási igény és kihívás mellett, a múzeum továbbra is a kultusz helye, ahol az un. memorial és a tudományos funkció megfelelő együttműködése esetén, önálló kulturális termék születik, melyet aktív társadalmi kontroll övez. 1 FEJŐS 2003, 100. 2 PUCZKÓ-RÁCZ 2000, 68-76. 9