Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Karácsony Molnár Erika: A karácsonyi ünnepkör szokásai Gyimesben

Karácsonyi ünnepkör December - Karácsony hava ADVENT Advent (lat. adventus = megérkezés, eljövetel), az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négy hetes időszaka. Szent András napjához legközelebb eső (nov. 30.) vasárnap előestéjével kezdődik. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, s eleinte heti három napos böjttel volt összekötve. XIV. Kelemen pápa az adventi szerdákra és pénteki napokra rendelt el böjtöt, szombatra pedig a húsételektől való tartózkodást. A vallási előkészületet a böjtön kívül a hajnali misék, a roráték jelentették. Ezeket napfelkelte előtt tartotta az egyház. A régi magyar nyelvben angyali misének és aranyos misének is nevezték. Gyepecén, Kosteleken és Magyarcsügésen sem tartottak lakodalmakat és zajos mulatságokat. A böjtöt szigorúan betartották, húsfélét ilyenkor nemigen ettek. Szerdán és pénteken krumplilevest készítettek, káposztát rántottak, fuszulykát, puliszkát

6 főztek. A többi napokon tejet, túrót, tojást és tejfölt is fogyasztottak. „Bojtos ételek közül legtöbbször pityókát vagy levest készítünk. A leves úgy készül, hogy vízben megfőzzük a zöldséget, pityókát, laskát. Télire össze van darálva murok, hagyma, és mindenféle zöldség. Össze van darálva, és sóba el van téve. " Volt olyan edényük, amiben kizárólag ezeken a böjtös napokon főztek. Az adventi időben otthon is imádkoztak. „Régen egy hónapba csak egyszer volt mise. Jött Felsőlokról egy pap, összegyűltek a katolikusok. Meg volt tervezve, hogy most nálad, a következőbe a másiknál tartoltuk a Mária- és a rózsafüzér-társulatot."...„A rózsafüzért mondtuk, de nem minden este, csak szerdán és pénteken." Ebben az időszakban tilos minden mulatság, ilyenkor „még a rádiót sem kapcsolják be. Készülődnek a karácsonyra. Mindenki megbánja bűneit, készül a szent gyónásra, a fiatalokat is erre tanítják. " December 6. - Miklós napja Szent Miklós püspök a 4. században élt a kisázsiai Myra városában. A nyugati és a keleti egyház kedvelt szentje. A pékek, gabonakereskedők, halászok, révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok, polgárvárosok, polgárok patrónusaként tisztelték. Emlékét helynevek, templomok, személy- és családnevek őrzik. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a 19. század végén került a köznyelvbe. Miklós püspök csodáiról, jótékonyságáról legendák szólnak. Az egyik szerint egy elszegényedett nemesember a három leányát tisztességtelen életre akarta kényszeríteni: „Megértvén e dolgot Szent Miklós, gondola, hogy ő jobb alamizsnát nem tehetne, mintha azoknak a leányzóknak testeket a tisztátalanságtól, lelkeket pedig a rút fajtalan vétektől megoltalmazná. Azokáért sok aranyat kötvén egy keszkenyőbe, éjjel a szegény ember házához méné. Látván egy ablakot félig kinyitva... bétevé azért Szent Miklós a keszkenyőbe kötött aranyakat az ablakon és visszatére a maga házába. " A Miklós napi ajándékozás szokása a három településen az 1960-as években terjedt el. Ezt azzal magyarázzák, hogy ekkor jobb lett az anyagi helyzetük és ajándékot tudtak vásárolni gyermekeiknek. A gyerekek az ünnep vigilíáján „Kirakják a cipőjüket az ablakba, és várják nagy örömmel, mit hoz a Mikulás."

13 6 Fuszulyka = bab, puliszka = kukoricából készült étel. 7 Pityóka = burgonya 8 Murok = sárgarépa 9 Adatközlő: Fekete R. 10 Adatközlő: Kádár O. 11 Adatközlő: Fekete R. 12 BÁLINT 1977, 1:29. 1 Adatközlő: Erdélyi 1. 96