Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Forrai Ibolya: Csonácolás a bukovinai székelyeknél

Mivel a kisdednek születése napján Hogy s miként született szigorú szállásán, Annak minden voltát, Mária Józseffel Házról házra járván, szállást kérésének. Az üdö közeige, nem lehet késniek. Szent József (kopog az ajtón, majd síró hangon énekel): 2. számú dallam: Egészséggel gazda, nyisd meg az ajtódot, Ereszd bé megszűkült te jóakaródot, E világ urának éltető dajkáját, Mert az utazásba igen elfárattunk. Király: Egy szózatot hallék mostan az ajtónkon, Mi légyen az oka, bizonnyal nem tudom. Parancsolom szolgám, nézd meg sietséggel, Ki zerget ajtónkon ily nagy bátor szívvel. Királyszolga (kiszól az ajtón): Ki vagy, mi vagy, miféle ember vagy? Honnat jöttél? Feleletet nékem minnyárást erre adj ! Szent József (újra énekel az ajtó mögött; 2 számú dallam): Tibilliusz császár parancsolatjára Jöttünk Názáretből az beiratásra. Hogyha befogadnál ez egy éjszakára, Bizony megfizetné az egeknek ura. Királyszolga (az ajtónál): Várakozz egy kévést, mindjárást megjelentem. (A Király felé fordulva mondja): Felséges Királyom! Oly emberekre találtam, Nem hinném ajtónkon jöjjenek bé országunkba. Király: Tanácsosom adj tanácsot nékem! Királyszolga: Felséges Királyom! Énnékem e tanácsom van: Ha befogadjuk ez ékes városba, Hidd meg Király, hogy elvesz a hatalmunk, Ez ékes városból eppe kipirulunk. (Kintről beszól az egyik csobán:) Mit hatalmaskodsz te! Király: No, ha így van szolgám, eriggy gyorsan, siess, 68