Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Forrai Ibolya: Csonácolás a bukovinai székelyeknél

alap egy 55 x 40 cm-es deszkalap, melyet léckerítés övez, sarkaiban oszlopokkal, tornyokkal, amelyekben gyertya helyett ma villanyégő világít. Erre az alapzatra építik az egytornyú, nyeregtetős templomot, a templom jobb oldalán a féltetős színt. A jászolban porcelán Jézuska és rongyból varrt szamár figura van. A tornyos templom a várost, a városon kívüli istálló pedig a betlehemi barlangot jelenti. Az egész faalkotmányt színes olajfestékkel mázolják be. A templom tornyában kis csengő van, zsinórja a templomablakon csüng ki. (Ha nincs a toronyban csengő, akkor az Angyal kezében van.) Betlehemezés előtt minden évben gazdagon feldíszítik csillogó karácsonyfadíszekkel, színes papírfüzérekkel, gyöngyökkel, szentképekkel. A templom a társulat perselye, ebbe dobják be a nézők a pénzadományt. A játék befejezése után rendszerint a játék vezetője, a Gazda vagy a Király őrzi, ő rendelkezik vele, adja kölcsön a szomszédos falvakba. A most használt betlehemek mind 1945 után készültek. Az elkészítésben a régi, sokat emlegetett szép betlehemek voltak az irányadók. Szerepek, feladatkörök szerint különülnek el a játszók jelmezei - ünneplő, szakrális és rituális - öltözetei: A/ A Gazda, nem tartozik szorosan a játszókhoz, az előadók és a közönség közötti együttműködést szervezi; ünneplő öltözetet visel. A Gazda jelvénye a gazdapálca, egy kb. 90 cm-es faragott fejű vagy sima bot, a végére piros kendőt vagy zsebkendőt és piros szalagból csokrot kötöttek. A csokrot bokrétának nevezik. Az 1940-es évektől nemzeti színű szalagból kötötték a bokrétát. Gyakorlatilag ez a lakodalmi vendéggazda jelvénye is, ebben az esetben ruvás pálca a neve. B/ A bibliai történet megjelenítőinek (Király, Királyszolga, Szent József, Mária, Angyal) látványos és előírásos öltözékei sajátos átmenetet képviselnek a templomi ábrázolások, a szakrális öltözet és a népviselet közt. A Király magyar huszárruhát viselt (dolmány, zsinóros nadrág, sarkantyús csizma). A ruhát vagy kölcsönzik, vagy egyszerű fekete ünneplő ruhát zsinóroznak ki sárga zsinórral. Az öltözéket hatalmi jelvények egészítik ki. Fején keresztes koronát (Szent István koronája) viselt, amit arany szalaggal csatolt az állához. A korona keménypapírból, papírvirágokkal vagy művirágokkal, gyöngyökkel gazdagon feldíszített barokk korona, valamelyik játékos felesége készítette. Kezén fehér kesztyű, régebben azonban csak fehér zsebkendő volt, ezzel fogta jobb kezében arany királyi pálcáját. A királyi pálca (kb. félméteres faragott bot) felső vége korábban piros kendővel volt borítva, bokrétával átkötve; az istensegítsiek fehér gyolcs zsebkendőt használtak, ezt Tolnában a hadikfalviak is átvették. A nemzeti színű szalag csak Bácskában jelenik meg az öltözéken és a díszítésben, ti. aranyos pálcája van a Királynak, a hatalmi jelképek is arany vagy piros színűek. Az 1945 utáni felújítások alkalmával gyakran a lakodalmi tisztséget ellátó vendéggazda pálcáját használják királyi pálcaként. A Király bal oldalán függött kardja. A kardot régebben a csendőrségtől kölcsönözték, vagy fakardot használtak. A kard mellett egy kis feliratos táblácska van az övön, ez a Heródes tábla (egy 14 x 20 cm-es deszkalap, amelyet arany festékkel vagy vörös papírral vontak be, a tábla külső oldalán szerepel arany betűkkel a felirat: H. K.). A táblát három ponton rögzített keskeny bőrszíjjal lehetett a nadrágszíjhoz erősíteni. A tábla festését vagy bevonatát minden alkalommal felújították, frissítették. Az ünnepek után a betlehem belsejében őrizték. A Király válláról széles fehér vagy piros szalag (később nemzeti színű, vagy mindkettő) fut le átlósan a derekáig, rajta jobb oldalon kis oldaltáska lóg, ez az ódáitoké (egy 6 x 14 cm-es fadarab), bevonva vörös papírral, két végén vörös selyem szalaggal. A Király szolga zsinóros nadrágot, bő ujjú fehér inget, magas galléros lajbit (ujjatlan mellény) vagy mejjesbundát (ujjatlan, téli-nyári viselésre való, oldalt és vállon záródó hímzett bőrmelles), a mellény fölött kabátot vagy cifra örményes bundát (rövid, hímzett bőrkabát), fején Kossuth kalapot visel. Ő viszi a betlehemet a házról házra vonuláskor. Oldalán kard, csizmáján sarkantyú van, kezén fehér kesztyű. Hadikfalván a Királyt és a Királyszolgát - ha nem volt színe - kicsit pirosították, kifestették; a szereplés napjaiban pedig a borbély minden reggel elment a Királyhoz és kifinomította. Szent József: „Imá parasztosan van öltözve." Lábán csizma, fején lehajtott szélű nyúlszőr kalap, amit mélyen a szemére húzva viselt. Vállára vetve szürke vagy fehér mentávát (egyenes szabású, hosszú, galléros posztó köpeny) vagy szokmányt (fekete vagy barna, deréktól lefelé bővülő posztókabát, álló gallérral, A ruvás pálca, ruhás pálca Bukovinában ennél gazdagabban díszített, egy kb. két méteres guzsalyra szőttes kendőket, később selyemkendőket kötöttek, felfelé mind kisebbeket, ezt selyemszalagokból kötött bokréták egészítették ki. 55