Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Forrai Ibolya: Csonácolás a bukovinai székelyeknél
szőrzsinór díszítéssel), alatta saját ünneplő ruháját viselte. Fehér szakálla és bajusza gyapjúból vagy kenderkócból készült. Kezében hosszú pásztorbot. Az Angyal és Mária ruhájának színe előírásos: Szűz Mária tiszta fehér vagy rózsaszín rokolyában (szoknya), piros szedéses fehér ingben s egy derekbundában (hímzett női bőrmelles, újabb neve: selymes lajbi) járt, fején fehér gyolcs vagy világoskék kendőt viselt, vagy fehér nagykendőt; lábán fehér harisnya és fekete cipő. Az Angyal: tiszta fehér vagy rózsaszín rokolyában, szedettes fehér ingben, derekbundában járt, kezében piros teveszőr fejkendőt tartott. Hátul a vállon, a lajbi alatt egy nagy kontyolóruvát (kontyoló kendő) fűztek át, a kendő két sarkát leeresztve a lábszárig; ez jelképezte a szárnyat. Két kezén egy piros teveszőr fejkendőt tart, a fején korona, mint a Királyé, csak kevésbé díszes, benne csengő (ha nincs, akkor a kezében van). A régi szőttes rokolyák helyett gyári anyagokból, az előző forma szerint varrták a rokolyát Bukovinában is gyakorlatilag a 19. század végétől. A karinca (kötény) anyaga megegyezik a szoknya anyagával. A régi rokolyák pótlására Tolnában már ún. kerekrokolyákat varrtak gyári anyagokból (három szélből, derekát kettős gumiházzal ráncolták; hasíték nélküli szoknya); a 60-as években az Angyal már virágos, vegyes pirosas mintás szoknyát is viselhetett, s az elhasználódott derekbunda helyett piros kasmír vállkendőben van; a szárnyakat már nem jelzik az Angyal öltözetében. C/ A szórakoztató funkciójú szereplők a csobánok (csobányok, pásztorok), öten vagy hatan vannak. Viseletük, pásztorkészségeik különlegesek. Az öltözetet használatból kikerült darabokból állítják össze. A testet kifordított bunda vagy egyszerűen csak birkabőrök, hátibőrök fedik (szabatlan nyersbőr, amelyen a juh lábát meghagyták). „Arra is jó volt ez, hogy ha valaki nem akarta tisztelni a csobánt, nem ment odébb tőle, nem kellett hogy a botjával kergesse el, hanem fordult egyet, s a kilendülő szárcsontok megütötték az illetőt. ,M A fejüket elfedő juhbőrt csuknyának (csuklya) nevezik, amelyet színes, főleg piros rongydarabokkal tűzdelnek. Régebben csak jobboldalt tettek piros fonatot a csuklyára, ez védi a képbe bújt embert az ártó szellemektől. Amint ez a tudás elhalványult, díszítőfunkcióban jelennek meg a színes rongydarabok, papírcsíkok a csuklyán, sőt a legutóbbi változatokban nemzeti színű kokárda is (nyilván politikai indíttatásra vezetik be az érdiek ezt az újítást 2000-ben). Az egész fejüket elfedő juhbőr lenyúló vége a hátukat verdesi, mint a farok, végére szalmacsutakot kötnek, ez a csobánok védekezője; újabban már nem készítik. Az arcot bőrből készült álarc, kép takarja, amelyet csobánképnek neveznek (az álarcot összevarrják a csuklyával). Az arcrészről letisztítják a gyapjút, csak szakállat hagynak, az Öreg csobánnak hosszabbat. Az arcon szemnek és szájnak nyílást vágnak. A szem helyét pirossal szegik, ugyanígy a szájnyílást is, amibe babból fogakat erősítenek. A hosszú, csőrforma orr bőrből vagy fából készül. (Andrásfalván piros papírral beragasztották vagy befestették az orrot, rá hosszába és keresztbe kék és zöld papírból csíkokat applikáltak. Az istensegítsieknél az orr bőrből készül, kb. 10 cm hosszú, hegyes, a végébe kis piros pamutbojt van akasztva.) Derekukat kötéllel vagy szíjjal övezik át, erre fűzik készségeiket: furulyát, fabaltát, pipát, fafésűt, kolompot, sok apró csengőt, kulacsot, ácsszerszámokat és sok színes zsebkendőt. Lábukon bocskort viselnek, hozzá zsákból való kapcát. Kezükben karvastagságú, mellig érő bot van, aminek kifúrt alsó végébe kavicsot tesznek, hogy zörögjön. Kolomp van a farkukra, övükbe kötve, s ez tánc közben pokoli zajt csap. A Hamubotosnak csobánbot helyett csép nyelére kötött pungája van. Az Öreg, Báránkás, Bogláros nyakában tarisznya lóg, abban tartják a kicsi Jézuskának szánt ajándékot. A Hamubotos szintén visz magával tarisznyát, bálerkát (10-12 literes kis hordó) és tölcsért, mivel ő gyűjti a természetbeni adományokat. Az Öreg és a Kecskepásztor bundája fehér, a Báránkásé fekete, a Bogiárosé szürke, a Hamubotosé tarka, a Furulyásé szürke. A Nyulas álarca nyúlbőrből készül, s úgy van kikészítve, hogy a nyúl pofarésze a homlokán legyen, két lába pedig a vállára lógjon. Hadikfalván szőröslábú vagy nyúlszőrös betlehemesek jártak, még a lábszárat is szőrös bőrökbe burkolták. Csobánképeik apró részletekben különböznek csak a fenti leírástól: a Fekete csobán orrában csörgő van, a Fehér csobán fejére tollat tűztek, a Szürke csobán csuklyája farkán szalmacsutak van, s a Hamubotosnak piros paprika orra van. Az andrásfalviak kifordított kozsokot (juhbőrből készült hosszú hímzett bunda), öltenek magukra, fehér gatyát és bocskort. A gatyát kitömik panusával (kukoricahéj, csuma), hogy szép formája legyen. Az istensegítsieknél kifordított rövid fehér bundát visel a Monyator GYÖRGYI 1965, 20. Hamuval töltött vászonzacskó; román pungä: erszény, zacskó szó átvétele. Hajtó, juhászbojtár; román minetor: szolgácska, aki a juhokat a fejőhelyre hajtja. 56
