Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Szilágyi Miklós: Kovách Aladár mint néprajzi gyűjtő

teljesen decadens üstök látható, az üstök tartó gerendaváz nélkül. - Itt tűnt fel néhány házon az oromdísz vagy veréb deszka. Mivel itt csak néhány heti tartózkodás és házról házra járással lehetne valamiféle formát megállapítani, csak egy napig időztem. Dr Kiss István orvos urnái van igen szép kancsó gyűjtemény és pásztorfaragványok - ezekből lehetne tán vásárolni - a gróf Vimpfen féle kastély meisseni porczellán gyűjteménye érdemes a megtekintésre. 3. Némedi

. Itt a telek beosztás megközelíti a pálfait, - a háztípusok és udvartér elrendezés nagyjában azonos, - a gémes kutak helyett azonban kerekes kutak vannak, - a szegődeszkák pálfai módra díszítettek és az oromdíszek már több házon láthatók mint Simontornyán. - Ugyanitt feltűnnek a régi ősi módi üstökös házak is, - megfelelő gerenda váz kiképzéssel és hozzájuk toldva a kiczifrázott szegő deszkák. Házi berendezés ugyanaz mint Pálfán, de itt még tömegesebb a külön bejáratú szoba és konyha. - Egy száraz malma is van. - Sajnos itt már népviselet úgyszólván nincs. - Tánczmester tanítja a modern tánczokat, - a férfiak még a napszámos is többnyire pantallóban járnak. - Néhány feljegyzett helyen még van némi megvásárolható régi bútorzat. Az ívnek népélet és ősfoglalkozásra vonatkozó rovatainak kitöltését Hörömpő Ferencz ref. lelkész ur utján a ref. tanító, - valamint az ág. ev. tanitó urak fogják elvállalni. - Innen van 12 fénykép. 4. Miszla

. - Ebben a hegyek közé dugott faluban uj telek beosztás és lakásviszonyok tűntek elém minélfogva ismét hosszabb ideig időztem itt. - A házak és udvarok legtöbbnyire hegy oldalban vannak. Háztípus három féle: két ősi és egy régi. - Vannak üstökös házak czifrázott szegő deszkákkal, - vannak fecskerakásos, - tapasztott sövényes házak, - és vannak nyeregtetősök czifra szegő deszkákkal, - sok a tulipános hegyű oromdísz, - a külön bejárat konyhába és külön a szobába általánosnak mondható, - minden háznak egy ablaka az utczára s úgy itt, valamint Némediben is a szoba falazata melletti padlás feljárást a konyhából. - Nevezetes továbbá a partba építkezés. - Itt van a konyha, a pincze, a kamara és tyúk ól sőt még néhány szegényebbnél a lakás is. ~ - Egyik másik helyen istálló is. Nevezetes az is, hogy a partba ásott konyhában - melyet Laczi konyhának hivnak, - a legtöbben télen is főznek, - a házbeli konyhába csak kenyeret sütnek vagy parádénak tartják, - egy házat találtam melyben nincs is konyha. - Itt van még népviselet is; igen csinos a református menyecske öltözet, melynek fejbekötése is tipikus- Néhány fejbáb kellene ennek megörökítésére. A népszokások közül egy esti kendertiprást, melyben legények és lányok vesznek részt végig szemléltem; igen kedves szokás, két fényképet is vettem fel, de hogy sikerült-e még nem tudom. - Lakodalmak alkalmával ugy nevezett „fehér násznagy" is szerepel; a leány vásárnak is van még nyoma. - Néhány helyen megvételre való bútor darabokat és ablak táblákat stb. jegyeztem fel. - Innen van 36 fénykép. 5. Sárszentlőrincz

. - Ez ismét síki terület, mint Pálfa s ezzel mindenben egyez, - az utczái azonban hatalmasan szélesek. - Itt néhány pad, tornyos ágy és láda vásárolható; van 12 fénykép. - Az ív kitöltésére a fentebb jelzett rovatokra nézve, - Mendöl ág. ev. tanító ur vállalkozott. 6

. Nagyszékely- Ezen a falun Miszláról Sárszentlőrinczre menet utaztam keresztül, sajnos hogy időmből már ekkorra kifogytam - s így itt meg nem állapodhattam. - Ez egykor felében magyar - felében német református falu volt. - A magyarság ma már mintegy 20-30 család, de a németség megmagyarosodott s ennek az együttlakásnak kitűnő képe a falu- Hófehér házak, ultramarinkék ablaktáblákkal,

47 kiskapukkal és oszlopokkal; - ez a német ízlés, - ámde az ablaktáblák és kiskapuk tulipános rózsás stb és szinpompás kifestésé már a magyarra vall; az öltözködés is e kettőnek szerencsés összevegyülése a lányoknál. - Ide valamely iparművész kellene aki ezeket a népies ajtó és ablakdiszítéseket megörökiti,- ebbe én nem merek belekapni. - Vagy pedig ujjak csináltatásával a régiek volnának leemelendők. - A magyar részen még látunk Kiss István orvos azonos lehet azzal, aki Simontornya monográfiáját megírta (KISS 1938) A Tolna megyei (közötte a miszlai) barlanglakásokat a „kezdetleges" epületekről írt tanulmányában is bemutatta Kovách Aladár (1912, 232-236). - Újabb publikáció a miszlaihoz hasonló budafoki barlanglakásokról, a más vidékeken találhatóakat bemutató szakirodalom számbavételével: HÁLA - MÉSZÁROS 1998. A Magyar Néprajzi Lexikon leányvásár címszavát író Tárkány Szűcs Ernő (MNL 3: 418-419) nem tartotta számon a „leghíresebb" leány vásárokat tartó települések között a Tolna megyei Miszlát. Az 1913-ról szóló jelentésben így mutatta be a nagyszékelyi ablaktáblákat: „sehol egész. Tolnavármegyében nem találhatók olyan díszesen tulipánosra és más magyar molívnmosra festett külsőablaktáblcik [...] a régi ősi magyar házdíszítéseket ezek a német házak tüntetik fel" (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, VIII.[1914] 182-184) 35