Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Szilágyi Miklós: Kovách Aladár mint néprajzi gyűjtő

3. Kovách Aladár levele Bátky Zsigmondhoz sárközi tárgygyűjtési terveiről, módszeréről és az alkulehetőségekről - 1903

35 Kedves Barátom! Nagyon köszönöm szives értesítésedet; hiszen levelemben irtam, hogy én éppen a kötényt ki sem fizettem, mert ilyen bolond árba bele nem mehetek s én csak kérdést intéztem felöle s bemutatás végett küldtem s amint irtam is én a magam gondolat)a szerint, hogy mégis megmenthető lenne 10 koronát Ígértem érte bár egyébként ezt is sokallom s igy ha ezt kivesszük a küldöttekből akkor a többiek nem drágák aránylag; de ha ezt 10 koronájával számítjuk (amint én ezt magát becsültem) emezekhez akkor körülbelül ugyanazon ár kerül ki, amelyet szives voltál felajánlani; más szóval az én becslésem ugyanaz mint a tiétek 20 korona s tegyük ehhez azt ami az én tényleges kiadásom vagyis vasúti költségem és napidijam- mivelhogy ha valami értékesebb tárgyat akarok szerezni, házról házra kell járni és kutatni - háromszor küldtem és ötször-hatszor kint voltam értük, egyszer számitottam 2 koronát vasúti költséget ezen kivül semmit még s itt ez utóbbi küldeménybe számitottam bele azt amit feljegyzésem szerint készpénzben a magam élelmezésére és fuvarköltségre meg három szállító levélre adtam ami a kisebbik nyugtám 16 K. 50 fillér összegében benne van - ha már most ehhez az én gondolatom illetőleg pretium affectionis-szerü kötényárat 10 koronát hozzá vesszük akkor kijön 26 K 50 fillér - egy korona 50 fillérei több mint szives voltál ajánlani (25 korona) Éppen azon okból tehát hogy én készpénzben olyan árt adjak valamiért amit tudom hogy meg nem ér - nem teszem nehogy én veszitsem el - másrészt a lelkemből szeretett intézménynek meg felesleges és túlságos kiadást semmi körülmények közt nem okoznék: voltam bátor csupán bemutatás végett elküldeni. Véletlenül ahogy becses leveledet megkaptam, előtte való nap este jöttem meg ugyan onnan vagyis Alsónyékről ahol a tárgyakat összeszedtem volt s mivel az illető asszonnyal találkoztam s ő pénze felől kérdezősködött s én mondtam hogy valószínűleg sokalják a kért árat, s rábeszélésem folytán azzal az ígérettel, hogy az ő neve alatt lesz majd ott fönt elhelyezve s ha majd ő vagy unokája fölkerül hát megláthatják mindenkor hát amennyit én Ígértem a kötényért oda adja (megjegyzem hogy őt még hegyibe lefényképezem és egy példánnyal megajándékozom hát ez csak ingyen számba megy): megírhatom hogy amint én is körülbelől contempláltam 20 korona árért (bár 20 K. 50 fillérre ütne ki) az egész megtartható s ehhez még az én kiadásaimat számítva - tegyük 5 koronára (6 kor. helyett) hogy a kerek összeg kikerüljön őszesen 25 korona. - Ennyiről ide mellékelem a nyugtámat is. - Igazolásomul azt hiszem ebből méltóztattok látni, hogy éppen nem térek el a rendes ártól. Ami már most a gyűjtést illeti erre nézve annyit bátorkodom megjegyezni, hogy eddigi gyűjtésem csak látszólag böngészés, mert én első sorban a régi és mai viselet olyan darabjait óhajtottam összeszedni, melyek magukban véve is értékesek s melyekből aztán a viseletet csinosan összeállítani lehet. - így a régi fehér viseletből küldtem: női hímzett ingeket, himzetlen ingeket, fehér rokolyát, régi pártát, fátyol végeket, himes fehér kötényt, főkötőket (megjegyzem hogy az a himes kötény nem kendő ám

!! az kötény) hajszalagot; a mai viseletből ami a legjellemzőbb a bársonyokat (a többi fejdísz ugyanaz mint a régi) tehát a régi női viseletből hiányzik még a bíbor - de ez már nincs saját szövés, tehát ez egyszerűen fehér fátyollal helyettesíthető, - a piros csizma - ez pedig már itt nincs, de nektek van, - és végül a takarító amit még eddig sem nekünk sem nektek nem találtam olyan jellemzőt ami értékes, mert ez egy hosszú fehér lepel két szélén szövésekkel vagy himmel s ezt keresni kell valamelyik öreg asszonynál. - A mai viselet általában véve a réginek tarka színben és selyemben való folytatása levén kevésbé jellemző de annál drágább 200-300 korona - hát ilyen vásárlásba én nem megyek bele. - A régi férfi viseletből nincs bagó süveg - fehér himes nyakkendő - nőstény bocskor; a szűr meg ködmeny és suba olyan általános hogy nincs mit gyűjteni rajta meg drága is hát ilyenbe szintén nem mehetek bele; az egyetlen megmenthető és jellemző a régi marhaszáju ümög ilyent küldtem is, - ha tetszik még néhányat küldhetek. - Tehát én a népviseletet akartam és akarom elsősorban összeszedni s ez amennyire lehetett meg is történt

. - Tettem ezt másodsorban azért, mert az osztály értesitőjének szabályzata szerint csak azok a tárgyak publikálhatók melyek az osztály tulajdonai; mivel pedig a népviseletet már 3/4 részben megirtam s azt hiszem elég érdekes is lesz - most még egy heti munkám lesz rajta aztán közlés végett felküldöm: olyan tárgyakról szól, melyek az osztályban megvannak és publikálhatók s leirásom Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára- Irattári anyag, 10/1903. ikt.sz. 31