Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Szilágyi Miklós: Kovách Aladár mint néprajzi gyűjtő
nyomán az érdeklődők által tanulmányozhatók, - hittem hogy első feladatom mig ilyesféle összeszedhető szedjem össze és küldjem fel. Ezt a közlésemet fogja követni a ház és berendezése s ehhez való tárgyakat a tavasszal gyűjtöm s ha tetszik majd felküldöm - ez lesz a keret a melyikbe majd az eddig gyűjtött tárgyak beillesztendők lesznek ennek gyűjtése végett azomban személyes megbeszélésre levén szükség - tisztelettel felkérlek majd annak ideién , hogy b. látogatásoddal sárközünket megtisztelni szíveskedjél; 36 - addig pedig egyáltalán semmit sem fogok gyűjteni. Ezzel megköszönve az eddig tapasztalt szíves jóindulatot, maradok kitűnő tisztelettel Szekszárdon 1903 február 27 n tisztelő barátod Kovách Aladár múzeumi titkár vm levéltáros 4. A Bátky Zsigmondnak elküldött építkezési tanulmány kísérő levele, a dolgozat legfontosabb gondolatainak összefoglalásával -1903 Igen tisztelt Kedves Barátom! Ide mellékelve küldök egy dolgozatot 38 azon tiszteletteljes kérésem mellett, hogy amennyiben megállja a sarat s más sürgősebb közölni való nem volna a legközelebbi számban közölni szíveskednél; - ebben a dolgozatomban a tolnamegyei banyakemenczéről és szerepéről szólok s kimutatni igyekszem, hogy a tisztán egyetlen banyakemenczés háztípus nem azonos a német háztípussal; e czélból saját régészeti tanulmányaim és saját ásatási tapasztalataimból 39 indultam ki s így állítottam össze régészeti alapon a banyakemencze készítési módját, kimutatom, hogy mindezen régészeti alkatrészek máig is meg vannak s hogy a konyhabeli padka és fölötte a lánczos katlan a banyakemenczének illetve tüzpadkának olyan elválaszthatatlan ősi attribútumai, melyeket külön állóknak nem szabad nem lehet tekinteni, tehát azon fordul meg a dolog, hogy azt a padkát melyen ma napság a főzés történik a banyakemencze tüzelőhelye egy darabjának ismerjük fel; ez nem külön tüzelőhely. Azután leirom az ilyen banyakemenczés ház beosztását itt tolnamegyében s össze hasonlítom a német háztípusokkal, 40 főképp Meringer és Hennig nyomán, - kiknek értekezéseiben a legtöbb és legfígyelemre méltóbb alaprajzokat találtam s kimutatni igyekezem, hogy a banyakemenczés alaprajz más. - Hogy miféle? ezt én magam természetesen el nem dönthetem a ti illetőleg szaktudósaink hozzájárulása nélkül; de mint saját magam véleményét - megjegyzem, hogy távol áll tőlem, hogy döntőnek tartsam, - szintén előadom s ez az, hogy eredeti magyar. Bátky Zsigmond Tolna megyei látogatására hamarosan sor került: amint arról Kovách Aladár részletesen beszámolt a helyi újságban, Bátky 1903. április 15-én érkezett Szegszárdra, és Kovách Aladár társaságában - tárgyakat gyűjtve és fényképezve - a megye jó részét beutazta -1. SZILÁGYI 1984a, 278-284. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára - Irattári anyag, 84/1903. ikt. sz. - Az elküldött tanulmány minden bizonnyal azonos az irat-hagyatékban megőrződött „A banyakemencze és szerepe a ház beosztásánál Tolnavármegyében" c. dolgozattal (TML. Kovách Aladár iratai, II. doboz) - vö. SZILÁGYI 1990a, 228. „A banyakemencze és szerepe a ház beosztásánál Tolnavármegyében" c. dolgozat néhány javítást tartalmazó, tehát nem letisztázott kézirata: TML Kovách Aladár iratai, II. doboz Kovách Aladár ásatásairól, régészeti folyóiratokban és a helyi újságokban közzétett ásatási beszámolóiról 1.: SZILÁGYI 1982c. A TML-ban található irathagyaték a magyar és német nyelvű népi építészeti szakirodalomról készített jegyzeteket is tartalmazza. 32
