Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Balázs Kovács Sándor: Nemzetiségi együttélés. Kölcsönhatások és ellentétek a sárközi magyarok és a körülöttük élő nemzetiségek (németek, szerbek) kapcsolatrendszerében
szőlőhegy. A decsiek emlékezete szerint a Sárközbe zúduló árvizek elől a gulyát még százötven évvel ezelőtt is a Görög szó magaslatára hajtották. Emlékét népdal is őrzi: „ Hirös decsi hogy ön, Görögszóba van az én hálótanyám, Odagyere kisangyalom szombaton este el hozzám. Meglátod a dióenyves, zsúpfödeles hálótanyámat, Tanyám előtt a szagos majoránna virágot. Odavárlak, odavárlak az én páros csókjaimmal. Lösz is mibelőlünk szüret után olyan pár, Hogy olyan még hirös Decsön nem mönt végig az utcán. Lösz is mibelőlünk szüret után olyan pár, Hogy olyan még hirös Decsön nem mönt végig az utcán. " A „görög" szó történelmi gyűjtőfogalom, mindazoknak a kereskedőknek és pénzkölcsönzőknek a jelölésére szolgált, akik a hosszú török uralom alatt álló Balkán-félszigetről érkeztek Magyarországra. Környékünkön elsősorban a görögkeleti vallású délszlávokat (rácokat) értették alatta. 93 A decsi határban a Görögszó mellett még találkozunk a Kalugyer-fokmik és Kalugy er-hídnak nevezett határrészekkel, valamint a Rác papok tanyája nevű szőlővel borított domboldallal, mely azonos lehet az említett zárdai szőlőbirtokkal, területük is megegyezik (kb. 30 hold) és épület romokat is találtak itt. 94 Az 1818. évi földkönyv szerint a pilisi határban csak sárközi magyar birtokosok rendelkeztek földterülettel. A jobbágyfelszabadítás idején azonban már feljegyeztek német, elsősorban várdombi tulajdonosokat is. Természetesen ezek a birtokszerzések még nem nagy mérvűek és nem nagy mennyiségűek. Pl. Koch Antalné birtoka 4 parcellában 2800 négyszögöl szántó, Vili Jánosé 5 darabban 5971 négyszögöl, a többi 33 és 1360 négyszögöl között mozgott. Elsősorban Várdomb településhez közel eső területeken szereztek tulajdonjogot a német gazdák, főleg a szőlőhegyen és a hegy alatt elterülő szántón, a Hegyalján. A pilisi szőlőhegyen szinte minden várdombi gazdának volt földterülete, elsősorban a rosszabb minőségű hegytetőn. A sárközi település, Sárpilis felé haladva egyre kevesebb volt a német kisbirtokos, 95 1859-re azonban már megszaporodott a számuk, és a birtoknagyság is nőtt. 1942-re, a következő kataszteri térkép elkészítésének idejére a hegy alatti szántón, az Országúti dűlőben alig volt már pilisi tulajdonos. Sőt míg 1864-ben hat dűlőben még egyáltalán nem találhattunk német birtokost, addig 1942-ben már nem volt olyan határrész, ahol ne birtokoltak volna német gazdák kisebb nagyobb földterületet. Az 1943-44-es pilisi gazdakönyvek szerint a Mórágyról ideszármazott Glöckner testvérek már 53 kh 1371 négyszögöl földet vásároltak a pilisi határ legkeletibb részén, ahol két gazdaságot, szállást építettek fel maguknak és családjuknak, de a településen viszonylag későn, csak a második világháború alatt vettek házat. 97 Más változat szerint: „Görögszóban, Görögszóban dióenyves a tanyám, Hogyha szeretsz kisangyalom, oda gyere én hozzám. Meglátod a dióenyves tanyámat, Aranyalmás sudárjegönyefámat." - OLSVhl 1971, 19. A harmadik szerint: „ Görögszóba, Görögszóba, Nádfödeles a tanyám. Odagyere, odagyere Hogyha szeretsz igazán. " - LUKACSI 1975. SZILÁGYI é. n. 134. VADAS 1981,482-484. TMÖL. Úrbéri iratok Sárpilis - Földkönyv 1818. Várdombiak: Ginder Kilián, Lakovitz Anna, Vilii János, Schraub Örzye, Essig Ferenc, Schmid Ferenc, Herbek Sebestény, Pribenszki János, Halbich János, Halbich Bálint, Halbich Mihály, Kneller Ferenc, Szeichz Jakab. Bátaszékiek: Klibert Péter, Klibert János, Klibert György, Schütz Jakab, Kappelmayer Örzse. - TMÖL. Földmérési Igazgatóság - Pilisi birtokkönyv 1859. TMÖL. Gazdakönyvek - Sárpilis község iratai 31. doboz - Mellettük birtokot szerzett itt még és ide is költözött: Özv. Heberling Henroikné 12 kh. 300 négyszögöl haszonbérben, Bachman György 3 kh. 138 saját, Heberling Jakab 633 négyszögöl saját és 2 kh. 1339 négyszögöl haszonbérben, Bachman Antal 2 kh. 1205 négyszögöl saját, 4 kh. 1559 négyszögöl haszonbérben, Schmidgall 301
