Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Balázs Kovács Sándor: Nemzetiségi együttélés. Kölcsönhatások és ellentétek a sárközi magyarok és a körülöttük élő nemzetiségek (németek, szerbek) kapcsolatrendszerében
48595 ( 36482, 12113) 79021 ( 74444 4521) 16004 ( 16004 ) 13100 ( 13100 ) 50077 ( 50077 ) 378057 ( 295994 82063) 26helyen 50996 ( 36483 14513) 422972 ( 281014 141958) Hasonló a helyzet a decsi határban is, annyi különbséggel, hogy itt elsősorban a bátaszéki, alsónánai, mórágyi és szálkai németek jelentek meg földvásárlóként. Már az 1851. évi telekkönyv felsorolja őket, elsősorban szőlőföldet birtokolnak. 98 A szőlőhegy mellett főként a jobbágyfelszabadítás idején elkülönített, és kiosztott réteket és nádasokat vásárolták fel, majd ezeket feltörve nagy földbirtokokra tettek szert. Pl. 1882-ben a Nagyhát dűlőben a bátaszéki Rull János már kb. 100 kh szántóval és 3 kh réttel rendelkezett, Csöngőháton volt 36 kh szántója és 2 kh rétje, Palétón és Gyöngyös melléken volt 10 kh rétje és 1,5 kh legelője, Nagytó és Hattyas dűlőben 30 kh rétje. Valamennyi német birtok mentesített ártéren feküdt. Az 1891. évi birtokjegyzék szerint a decsi határban a következő nagyobb német tulajdonú birtokok voltak: Bauer Antal Bátaszék 108947 négyszögöl (rét: 63510, nádas: 45437) Bauer Ferenc Bátaszék Ettl Ferenc Baja Kolep János Mórágy Liebhauser István Bátaszék Ohman Gusztáv Bátaszék Rull János Bátaszék Sármár György Bátaszék Szuprics György Alsónyék 1903. évi kataszteri térképén pl. több tucat mórágyi gazda neve szerepel, jó néhány bátaszéki és várdombi társaságában. Ez a német térnyerési folyamat azonban jó egy évszázaddal korábban kezdődött a Dél-Dunántúlon. Hölbling Miksa ezt már 1845-ben kiadott munkájában megjósolta: „Történik pedig a német terjeszkedés ekkép: A német telkes gazdák gyermekeik közt föl nem osztják telkeiket, hanem idősbbik fiú gyermeköknek adják át azon föltétellel, hogy testvéreit kifizesse. Ily kifizetett német elmegy rácz faluba lakni, és ott először hazátlan, aztán házas zsellér lesz és mivel atyai örökségét pénzben kapta ki, először megveszi a rácznak szántóföldjét vagy rétjét, ki szorultságban lévén, meg is szántja neki, sőt ha kívánja, meg is trágyázza. Ebből az következik, hogy jövőre nincs a rácznak kenyere és így kénytelen megint egy telekrészt a németnek zálogba adni, míg végre egész telke kézre kerül. Méltán féltheti, ha nem lesz már tájukon kiszorítani való, tunya rácz, a magyarra is el következik a sor és 50-100 év múlva a cifra magyar gatya helyett, csak szűk sváb nadrág lesz látható. " 10 ° A német térnyerés ellenére az itt élt különféle népcsoportok a „békés egymás mellett élést" valósították meg. „A magyaroknál is talán konzervatívabb német parasztot a faji tulajdonságok, lelki adottságok, sokszor kiélezve a vallási különbségek által, élesen elkülönítik a magyartól. A legritkább esetben házasodnak össze, de századokon át a legteljesebb egyetértésben élnek egymás mellett. A békés együttélés annyira általános jellemzője ennek a viszonynak, hogy teljesen elhomályosítja a torzsalkodás elszigetelt eseteit. A gyűlölködés egyes, nem általánosítható esetei nem lépik túl azt a mértéket, amely az egyfajta falusi társadalmakban is Henrik 4 kh saját. Várdombiak: Riegler József 3 kh. 193 négyszögöl, Bernhardt János 867 négyszögöl saját, 2 kh. 77 négyszögöl haszonbérben, Vilii Károly) kh. 188 négyszögöl saját. ,8 TMÖL. Községi iratok Decs - Telekkönyv 1851. - Görögszó: Gruber Sándor Várdomb, Gruber József Bátaszék, Gungel József, Koch József, Sztamenits Antalné, Forster János, Heilman Jakab, Klein János, Storheuer György, Réder János, Gungel János, Held Fridiik, Geisz Boldizsár, Stenger Ádám, Bernád Gáspár, Folland Bálint Szálka, Bosnyák Dániel Grábóc. 99 Már a jobbágyfelszabadítás idején megjelentek a környező német települések földbérlő, földvásárló lakosai az alsónyéki határban. Az 1867-es birtokkönyv szerint már ekkor hat bátaszéki (Feit József, Herman József, Mayer Sebestyén, Herbst Konrád, Volf Salamon, Mayer Mártonné) és egy mórágyi (Schleiszter Jakab) lakos rendelkezett több-kevesebb szántóval és réttel. - TMÖL. Úrbéri iratok - Alsónyék - Birtokkönyv 1867. - Az 1883. évi kataszteri birtokívek összesítése szerint számuk jelentősen megnövekedett, elérte a száz főt is és birtoknagyságuk is emelkedett. Míg 1867-ben a legnagyobb bátaszéki birtokos 7 hold földet bírt (Mayer Mártonné), addig 1883-ban már 37 holdas birtokosról is tudunk. (Bauer Antal 37 kh. 781 négyszögöl, Gertner Péter 9 kh. 1467 négyszögöl, Gőbelt Lőrinc 9 kh. 46 négyszögöl, stb.) A mórágyi birtokosok száma is jelentős, ők azonban szerényebb mértékű birtokokat szereztek: Becker János 2kh. 800 négyszögöl rét, Förtel János 2 kh. 218 négyszögöl szántó, 2kh. 1040 négyszögöl rét, Glatz Jakab 2 kh. 225 négyszögöl rét, Glöckner Ádám 2 kh. 853 négyszögöl rét, Glöckner Henrik 1 kh. 1050 négyszögöl rét, Glöckner Vilmos 1 kh. 800 négyszögöl szántó 3 kh. 882 négyszögöl rét, stb. - TMÖL. Földmérési Igazgatóság A kataszteri birtokívek összesítése 1883. - Alsónyék 100 HÖLBLING 1980, 112. 302
