Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Vass Erika: A grábóci szerb ortodox kolostor búcsúja

1736-1738 között került sor a mai templom felépítésére: a korábbi templom fölé és köré építették az újat, majd amikor ez elkészült, elbontották a régit.

21 1. kép: A grábóci templom. Bél Mátyás az 1740-es években így írt Grábócról: „...görögkeleti szertartású, rác szerzetesek vannak itt, akik saját főnöküket olyan tiszteletben részesítik, mint amilyent mi a gvardiánoknak adunk; húst sohasem esznek, saját szorgalmukból éldegélnek, földet müveinek, mint a többi telepesek. Egyéb szükségleteket alamizsnából fedezik. "

22 A környéken élő szerbek számának csökkenésével párhuzamosan esett vissza a kolostor szerepe. Az utolsó grábóci férfi szerzetes, Babity Alekszej 1974-ben hunyt el. 1974-1994 között a mohácsi esperes, Sztepanov Radovan látta itt el a teendőket, és kezdeményezésére 1981-1987 között került sor a templom felújítására. Az 1960-as évektől 1994-ig a kolostor szociális otthonként működött.

23 1994 óta két szerzetesnővér él a kolostorban, de a teleket Szegeden töltik. A kolostor kegytárgyainak nagy részét és értékes könyvállományát, amely több XVI-XVII. századi könyvet is tartalmaz, az 1980-as években a szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjteménybe vitték.

24 21 SZILÁGYI 1999, 17. 22 BÉL 1979,351. 23

SZILÁGYI 1999,38. 24 L SZABÓ 1988, 11. SZILÁGYI 1999,47. 219