Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Vass Erika: A grábóci szerb ortodox kolostor búcsúja

A grábóci templom művészettörténeti jelentősége „A keleti templom építészeti struktúrája a kozmosz analógiája. A templom felületét, a kozmoszt népesítik be az ikonok és a falképek Isten háznépe halálon túljutott részével: Krisztus, az Istenszülő, az 0- és Újszövetség válogatott eseményei és az igazak képei. Az istentiszteletre összegyűlő közösség pedig Isten háznépe halálon inneni részét adja, s velük teljes a szakrális színház, az. egy és oszthatatlan valóság összetett analógiája, amelyik a dramatikus istentiszteletben megvalósítja a találkozást, élő önmagát. " A ma is álló templomot 1741-ben szentelték fel.

26 Erre az időszakra vált bizonyossá, hogy a szerbek Magyarországra települése véglegesnek tekinthető, és ezért országszerte új kőtemplomok építéséhez fogtak.

27 A templomépületeket a megszorító rendelkezések következtében nyugati barokk minta szerint kellett felépíteniük, aminek elvégzésére rendszerint helybéli építőmestereket fogadtak. A templomépületek belső díszítésére - mely elsősorban az ikonosztázion elkészítését jelentette - azonban saját hazájukból hívtak mestereket." A templom a liturgia szabályainak megfelelően kelet - nyugati tájolású épület: benne a hívők keletre, Jeruzsálem felé néznek. A torony alatti, nyitott előtérben található a szerzetesek egykori ebédre hívó, patkó alakú „harangja", amely 1757-ben készült. Innen nyílik a nyugati bejárat a női részbe. Az ortodox templom2. kép: Az 1757-ben készült „harang". ok három részre tagolódnak: első a női rész, amely a szenvedő egyház szimbóluma; a középső rész a férfiaké, ez a küzdő egyház szimbóluma. A két részt boltíves nyílású fal választja el egymástól." A keleti 25 CSERBAK 2001, 34. 26 SZILÁGYI 1999,38. 27 NAGY 2000, 64. 28 NAGY 1994, 15. 29 L. SZABÓ 1988, 7. 220