Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Sümegi József: A népi vallásosság gyökerei és sajátos megnyilvánulási formái a bátai katolikusoknál
„Rózsafény borítja a tündöklő eget, Pétör és Pál napja immár elérkezett, A Szép Szűz Mária most megy Júdeába, Kedves rokonának látogatására. Angyalsereg szállott Libanon hegyére, Isten áldása száll a földi emberre, Itt van az aratás, jön az égi áldás, Az Istennek legyen érte hálaadás. Mi is várunk téged égi áldásoddal, Szíved alatt nyugvó kedves magzatoddal, Oh, nyerj bő aratást, isteni szent áldást, Ne engedj ránk jönni semminemű csapást. Áldd meg fáradságát a munkás embernek, Áldd meg a hegyeket és szántóföldeket, szüzek szép virága Hebronnak csillaga, Látogass áldással egek királynéja. Ha eljön a végső aratás nagy napja, Es learat minket a halál angyala, Szerelmednek lánca kössön egy bokorba, A Szentháromságnak vezess tárházába. " A bátai nép énekkultúrájának háttere Amikor egy közösség énekkultúráját vizsgáljuk, feltétlenül szólnunk kell arról, hogy milyen ima és énekes anyag hatott az énekkincs alakulására, az az milyen könyveket használt a közösség, ill. az énekvezetők. Erről elég pontos képet tudunk alkotni, mert Luspai Erzsébet énekes könyvei, Pirisa Anna könyveinek nagy része, Mózes Istvánnak pedig teljes könyvanyaga fennmaradt. ' Pirisa Anna és Mózes István is ismerte és használta a Makula nélkül való tükör 1850-es kiadását. Nagy imádságos könyvekből az Arany korona című Budán 1852-ben megjelent könyvet Luspai Erzsébet és Pirisa Anna használta. A legnagyobb hatást Varga Lajos Verses Szentírás-a gyakorolhatta a helyi énekszerzői gyakorlatra. Ez a könyv nagy példányszámban került Bátára, s minden énekvezető hagyatékában megtalálható. A közkézen forgó énekeskönyvek közül Luspai Erzsébet kettőt használt. Az egyik Áts Benjámin ferences által 1897-ben összeállított ima és énekeskönyv, A hétfájdalmú Boldogságos Szűz Mária nyomait követőknek mennybevezető közép arany koronája; a másik a Takácsy Lajos által összeállított Orgona Virágok, amely Gyulán, 1902-ben jelent meg. Pirisa Anna a Mennyei Vigasság ima és énekeskönyvet, ill. a Benső Krisztus Atyafiság imádságos könyvet használta. Mindkettő 1908-ban jelent meg. Az előzőt Virányi Antal, a másikat Csernus Elek állította össze. Emellett használt régebbi könyveket is. Ilyenek például: Mária élő rózsa-szála. Imák és énekek, amely 1880-ban jelent meg, Útmutató a Rózsafüzér, vagyis Szent-Olvasó ájtatos használatára. 1881, Bibliai képek. 1886, Arany ABC. Imák és énekek é.n. A legteljesebb képet Mózes István könyvanyagáról tudunk adni. O a már említett Makula nélkül való tükör és Verses Szentírás mellett imakönyvként a Kis Krisztus Atyafiság könyvét használta (Bp. 1896). Énekeskönyve az 554 éneket tartalmazó Égi Orgona virágok-című ima- és énekeskönyv volt, de később beszerezte a Harmat-Sík-féle Szent vagy Uram 1938-as és 1943-as kiadását és a Bárdos-Kertész-féle Magyar Cantuale 1943-as kiadását is. Emellett nagyon sok kisebb munka található az ájtatossági irodalom területéről Az említett könyvek a szerző tulajdona. 185
