Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Vidák Tünde: Bábtáncoltató betlehemezés Vőrsön napjainkban
Egy további tehermentesítési forma is létezik: ebben az esetben a csapatnak be sem kell mennie a házba, mert a házigazda kimegy az utcára, és az arra elvonuló betlehemezőknek átadja pénzadományát. 4. kép: Vidám hangulat az egyik baráti családnál, ahol nem kellett előadni a játékot - 2002. december 23. (Fotó: Vidák Tünde) Maguk a betlehemezők is különbözőképpen viszonyulnak ezekhez a tehermentesítő tendenciákhoz. Vannak köztük, akik ténylegesen könnyítésként fogják fel, ám a csoport legidősebb tagja nem így látja ezt a kérdést: szerinte a hagyomány iránti tiszteletből évente egy alkalommal mindenki megnézhetné saját otthonában a már jól ismert játékot. A betlehemezés funkciója A betlehemezők a falut végigjárva a templom javára gyűjtenek adományt. A kutatások szerint ez a cél az 1960-as években jelent meg ~, ezt megelőzően - a környező települések betlehemezőihez hasonlóan - a vörsi fiatalok is saját céljaikra használták fel a betlehemezés sel összegyűjtött pénzt. Azonban az 1960-as években nagyobb szabású temp lom fel újítás zajlott, ezért a falu társadalmának egy idősebb generációja - akik legénykorukban már betlehemeztek - úgy döntöttek, hogy ismét magukra öltik a jelmezeket. Tették mindezt abból a megfontolásból, hogy a betlehemezéssel gyűjtött adományokat is a templomrenoválás költségeire fordítsák. Azáltal, hogy felnőtt, családos emberek vállalták fel a betlehemezést, legitimálták a templom javára történő gyűjtést. Petánovics Katalin vizsgálataiból tudjuk, hogy 1963-tól három éven át (felnőtt férfiak) családos emberek betlehemeznek a fiatal legények helyett. Szacsvay Éva 1968-ban végzett kutatásai arról tudósítanak, hogy a felnőtt férfiak csoportja ismét átadta a szokás gyakorlását a fiataloknak, azonban ez abban az évben kudarcba fulladt. 1 A fiatal betlehemezők által nyújtott teljesítmény nem volt mérhető az előző évek színvonalához, így kritikával illették és csekély összegű pénzzel jutalmazták a falu lakói az ifjakat. Jelenleg tisztázásra vár az a kérdés, hogy mikortól állandósult a felnőtt szereplők játéka, hisz napjainkban is ez az egyik kiemelt értéke a vörsi betlehemezésnek: nem gyerekek, hanem felnőtt, családos férfiak gyakorolják a szokást. ~ (Ennek összege napjainkban körülbelül ötven-hatvanezer forintra rúg egy-egy évben.) 13 PETÁNOVICS 1966, 303-304.; SZACSVAY 1987, 33-34. 14 SZACSVAY 1987, 33-34. Továbbá TÓTH 2002, 271. - A felnőtt betlehemezők 1960-as évekbeli szereplése, majd leköszönése után néhány év szünet következett, majd a '70-es évek közepétől indult újra - új gárdával - a betlehemezés. 158
