Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Vidák Tünde: Bábtáncoltató betlehemezés Vőrsön napjainkban

Megítélésem szerint az a cél, hogy a templom javára gyűjtenek adományt, elengedhetetlen szerepet játszott abban, hogy a szokás napjainkig fennmaradt. Az egyéni érdekektől mentes közösségi munka az, ami évről-évre mozgósítja a csapattagokat. Hangsúlyozzák is az érdekmentesség elvét, és úgy ítélik meg, hogy más körülmények között nem működhetne a szokás. (A közösség nem tolerálná, a tagok pedig nem vállalnák, a saját célra történő gyűjtést.) így viszont mindenki elismeréssel adózik a csoport tagjai előtt, hogy időt, energiát nem sajnálva családjuktól távol töltik a szentestét. A betlehemes csoport két oszlopos tagja az a testvérpár - a Peszmeg fivérek, József és István - akik már közel harminc éve részt vesznek a szokás gyakorlásában. Ok a családi életüket igazították a betlehemezés időpontjához évtizedeken keresztül. Ez azt jelentette, hogy december 24-én már kora délután megtörtént otthonaikban a gyertyagyújtás és az ajándékozás, hogy ők aztán indulhassanak betlehemezni. Feleségeik arról számoltak be, hogy ez meglehetős terhet jelentett mind két család számára, mert a kisgyerekek nehezen viselték, hogy apjuk távol van ezen az estén. Ám a két fivér ma is állhatatos a betlehemezés ügyében: azt vallják, hogy mindaddig nem hagynak fel a játékban való részvétellel, amíg kellően kitartó utódokat nem sikerül találniuk, kinevelniük. Ők egyelőre nem vállalják annak a kockázatát, hogy átadják a „láncosbotot" fiatalabbaknak, akik esetleg néhány év után végleg elpártolnának a betlehemezéstől. Hisz ezzel megsemmisülne egy nagy múltú, értékes hagyomány. 5. kép: Az öreg dadó és a második pásztor - a Peszmeg fivérek - 2002. december 24-én éjjel az egyik vörsi családnál. (Fotó: Vidák Tünde) Újítások a betlehemezés körül Ha Vörssel kapcsolatosan felmerül a betlehem fogalma, akkor egyidejűleg két hagyományra is asszociálhatunk: az egyik a bábtáncoltató betlehemezés szokása, a másik pedig egy, a templomban épített, nagyméretű (körülbelül negyvenöt-ötven négyzetméteres) betlehemi életkép, amelynek szintén több évtizedes hagyománya van a faluban. Az utóbbi években nagy nyilvánosságot kapott ez a kettős betlehemes tradíció: regionális és országos televíziók készítettek hosszabb-rövidebb filmeket, összeállításokat a kis falu kuriózumairól. Ennek következtében országos hírnévre, ismertségre tett szert a falu, és több ezer látogató célpontjává vált a karácsonyi időszakban. Annak érdekében, hogy az ideérkező látogatók minél színvonalasabb látnivalókban, programokban részesülhessenek, bizonyos újításokat, változtatásokat vezettek be a helyiek hagyományaikkal kapcsolatosan. A legfontosabb újítás az időhatárok újrafogalmazása volt: míg korábban csak december 24-ére készítették el a betlehemi életképet a templomban, addig ezt 2000 óta már advent első vasárnapjára létrehozzák. 159