Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Balázs Kovács Sándor: Karácsony a Tolna megyei néphagyományban

1. pásztor: Ne taníts te engem a törökök nótájára, hanem hitszeretet szegény pásztortársam, tunnál-e valami hírt mondani szegény öregapánkrul? 2. pásztor: Halottam, odaki z.irgeti-zörgeti (közben az öreg odakint zörög) penészes szakállát, Hátán üres csutoráját. Gyere be te, vén Dadó, már odaki megfagyó! Öreg (belép): Tüdős, májas, huppantósjó estét adjon Isten az egész házi családnak! Ha még nincsenek vendégeik, mink megérkeztünk. Gazdasszonyunk fehér abrosszal terítse le asztalát, mert ezek a szürke szakállú pásztorok meglepték a házat. Hát ti itt bent esztek, isztok, mulattok, és szegény öregapátokról nem is gondolkodtok? Fogom a bizsókom, a hátatokból hasítok egy szíjsallangot! 2. pásztor: Kedves öregapám, engedd meg, Kilenc köpű szürke tetű szakálladat lepje meg. Öreg: Ejnye, kedves fiam, azt kívánod a te öregapádnak? 2. pásztor: Ezt, ezt. Öreg: Fogok ám verebet, de nem adok belőle (felemeli botját, mintha ütni akarna), hanem majd adok a hátadra egy utosó kenetet, ami majd a temetőbe elvezet! Most, kedves pásztortársaim, három éjjel három nap nem aludtunk, egy kicsit alvásnak adjuk magunkat. (A két pásztor és az Öreg lefekszik a földre.) Angyal (énekel): Pásztorok, hol vagytok, talán mind alusztok? Gyorsan, frissen keljetek, Betlehembe menjetek, kis Jézusnak ajándékot vigyetek! Öreg (énekel): Mit vigyünk? Angyal (tovább folytatja énekelve): Egy bárányt, egy bárányt. Ilyen szegény pásztoroktól elég lesz, tahin még az aranynál is többet tesz. Glória! (csenget) Hallod, pajtás, angyal szól! 1. pásztor: Nem angyal szól, hanem öreganyám diót tör a pallóson. Angyal (csenget és énekel): Hallod pajtás angyal szól. 2. pásztor: Nem angyal szól, hanem a góréban a kakasok kukorékolnak. Angyal: Glória! (Háromszor mondja és közben háromszor csenget.) 2. pásztor: Kelj fel, öreg, angyal szól! Kelj fel, öreg, angyal szól! Kelj fel, öreg, angyal szól! (Meglöki a botjával.)