Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Balázs Kovács Sándor: Karácsony a Tolna megyei néphagyományban
Szakcson János nap estéjén a fiúk a lányos házakhoz mennek korbácsolni. A ház családtagjait enyhébben, az eladó lányokat jó erősen ütik és ezt a mondókát mondják: „Hál' Isten megértük az aprószentek napját, aggyá az Édes Jézusunk, hogy többeket érhessünk erővel, egészséggel ne ilyen búval bánattal, hanem több örvendetes napokkal. Adjon az Édes Jézusunk bő bort, bő búzát és léleküdvösséget. " „Körömméreg az ujján ne legyen, a térdekalácsa ki ne essék, „szárazfájás" (köszvény) a lábát ne bántsa, egészséges legyen, jó legyen, friss legyen. A bukovinai székelyeknél a pap mise után erre a célra külön megszentelt, megáldott borból mindenkinek adott egy kicsit, aki a templomban volt. Az oltár előtt kertecske volt, „elé mentünk s mindenki egy nyalintást ivott a kehelyből. " Bonyhádon úgy tartja a hiedelem, hogy karácsony és újév között nem szabad diót enni, mert az illető keléses lesz a következő évben. Nem szabad babot enni, nem szabad mosni, nem szabad ruhát kiteregetni, mert ahányat kiterítenek annyi állatuk fog megdögleni és a bort is ki kell önteni, mert megromlik. Nem szabad fennhagyni a ruhaszárító kötelet. Nem szabad, hogy a kerék forogjon. Nem szabad fonni. Nem szabad kocsiba fogni. Ha igen, akkor megkergülnek a következő évben a birkák és megdöglenek a malacok. Nem szabad kenyeret sütni. 95 Betlehemezés A legnépszerűbb karácsonyi szokás. Nagyobb előkészületet, betanulást igénylő dramatikus játék, melynek több táji típusa is kialakult. A betlehemes játékok eredetét a kutatók a misztérium játékokra vezették vissza, amelyeknek célja az volt, hogy népszerűsítsék az evangéliumot. Kezdetben latin nyelven, templomban, a 17. századtól magyar nyelven, iskolákban, egyesületekben adták elő, mutatták be. Az eredetileg vallásos jellegű betlehemes játék számos olyan elemet átvett és megőrzött, amelyből „pogány" vonásokra, ősi mitikus mozzanatokra lehet következtetni. A népi betlehemes játékok általánossá váltak, amelyek a Krisztus születése körüli eseményeket mutatják be. A játéknak általában több szereplője van. Egyes változataiban bábok is szerepelnek, ez az ún. bábtáncoltató betlehemes. A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem. A betlehemezés főbb jelenetei lehetnek: Szálláskeresés: József és Mária szállást keresnek, de nem fogadják be őket, a király, gazdag ember, vagy kovács végül az istállóba küldi őket. A következő jelenetben az angyal a pásztorokat Betlehembe vezeti. Költögeti a mezőn alvó pásztorokat, akik azután ajándékaikkal az újszülött Jézushoz mennek. A betlehemezés része lehet az ún. Heródes-játék is. Ebben a jelenetben a napkeleti bölcsek találkoznak Heródessel, majd az angyallal, aki figyelmezteti a bölcseket, hogy kerüljék el Heródest. A napkeleti bölcsek látogatását mutatja be Jézusnál, és Heródes haragját, esetleg a betlehemi gyermekgyilkosságról is szól. A betlehemezés fontos részét képezi a pásztorok évődése az öreg és süket pásztorral. A betlehemezés egyes jeleneteit gyakran önállósulva, külön szokásként adták elő. így pl. a szálláskeresést az advent időszakában, a Heródes-jelenetet vízkeresztkor. Gyakran jártak házról házra csak a pásztorok tréfás jelenetével. A betlehemezésből kivált jeleneteket is főként advent és karácsony idején játszották el. Egyik változatát bölcsősnek, bölcsőjárásnak nevezik. Szereplői - egy fiú kivételével, aki József szerepét játssza - mind lányok. A Máriát alakító lány bölcsőt visz magával. A szálláskeresés mint a paraszti ájtatosság egyik megnyilvánulása Szent család-járás néven ismert a magyar nyelvterületen. Karácsony előtt kilenc napon át általában egymáshoz közel lakó család viszi egymáshoz a szentképet és szobrot. Énekelnek, imádkoznak, és másnap reggelig a háznál hagyják a képet vagy a szobrot. A dunántúli játékokban a pásztorok gyakran antikizáló neveket viseltek, mint Maksus, Koridon, Titirus s a barokkos irodalmi divatot tartották fenn. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin BUJDOSÓ 1965. SEBESTYÉN 1987. SOLYMÁR 1968. 134