Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Karácsony Molnár Erika: A karácsonyi ünnepkör szokásai Gyimesben
készített ruházatban van. Járása cammogó és lépés közben nagyokat dörmög. A purdék kezükben horgas botot tartanak, amivel a lányok lábát igyekeznek elkapni. A hammas nevű alakoskodó botja végére fűrészporral megrakott zsákot köt, s azzal ijesztgeti a bámészkodókat, „tisztítja" ruházatukat vagy cipőjüket. A dobosok sötét ruhában vannak. Vállukon át keresztben piros szalagokat kötnek a mellükre, báránybőr sapkájukon szintén piros szalagok láthatók. Az öreg arcát báránybőr, az asszony fejét pedig rongyálarc fedi. Mindkettőt legény alakítja. A bába, vagyis az öregasszony kezében egy guzsalyra kötözött meszelő lóg, míg párja egy harangokkal feldíszített botot tart. A köszöntővers elhangzása után ők szedik össze az adományokat egy tarisznyába. A zsidó alakoskodó álarcát fehér posztóból készítik. Mikor a csoport tagjai bevonulnak az udvarra, a dobosok, zsidó, purdék a lányokat megkergetik, ijesztgetik, belehempergetik a hóba. Az uralás legfontosabb eleme a medve tánca. Ez rendszerint fülsiketítő zenére, óriási zajkeltés mellett történik. Közben az öreg meg a párja szintén táncra perdült. A medve tánca közben a gazda ritmusos, erotikus tartalmú szöveggel fordul a medvéhez. Elmondja, hogy amikor megtalálta az erdőben akkora volt mint egy kisebb malac, és akkorára hizlalta mint egy kisebb borjú. Mivel az erdőből aranyszánon hozta, arra kéri az állatot, ne egye meg jószívű gazdáját. Kecskés A kecskés alakoskodók szintén szilveszter és újév napján járnak, a magyarok román szokásként tartják számon. „Egy ember beöltözik kecskének, és a cigányok, vagy a purdék táncoltatják furulyaszóra. Amikor összeesik a kecske, a doktor injekciót ad neki. " Más elmondás szerint hasonlóan zajlik, mint a medvével történő uralás; „a kecskések piros ruhába vannak öltözve, nagy sapkájukra, pirosra festett árvalányhajat tesznek. A kecske négykézláb áll, vagy táncol. A többi szereplői az öreg bába, a katonák, és 3-4 dobos. " 51 Zsiványok A zsiványnak öltözött alakoskodók szereplői legények, szilveszterkor és újév napján járnak. Ez román szokás, magyarok nem vesznek részt benne. A románcsügésiek átmennek Magyarcsügésre, és felkeresik azokat a házakat, ahol fogadják őket. ,^\brám Jankó" történetét mondják el, aki hegyi rabló volt, és a szegényeket pártolta. Szereplők: hat zsivány, az egyik Ábrám Jankó, egy katona vagy csendőr, aki elfogja a zsiványokat, és Ábrám Jankó édesanyja (egy legény öltözik be női ruhába.) „Elfogják a zsiványt a katonák, hátrakötik a kezét, és őrzik a puskával. Az anyja ki szeretné váltani a fiát, ezért annyi pénzt ad amennyit csak akarnak, csak eresszék el. Végül eleresztik. Körtáncot táncolnak, és ünnepelnek." A hajuk hosszú, a sapkájukhoz van ragasztva. Igazi hajat használnak, elkérik azoktól az asszonyoktól vagy leányoktól, akik levágatták a hajukat. Román népviseletbe öltöznek, szakállat és bundasapkát viselnek, de álarcuk nincs. A zsiványok rendesebben viselkednek, mint a medvések és a kecskések, ezért szívesebben fogadják őket. Jóslások Újesztendő éjjelén kimentek a lányok a disznóólhoz, megrúgták az ajtót, s ahányat „görrentett" a disznó, annyi esztendő múlva mentek férjhez. Úgy tartották, hogy ez egy régi hagyomány. Aztán bementek a juhokhoz, és sötétbe megfogták őket. Valaki fehéret, másvalaki feketét fogott, úgy tartották, hogy annak olyan férje lesz (ti. olyan színű, szőke vagy sötét hajú lesz a férje). Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélték, hogy szerencsét hoz. Az állatszaporulatra is jósoltak. " 50 ERDÉLYI 1994, 46-48; POZSONY 2000, 128. 51 Adatközlő: Erdélyi I., Tímár P. 52 Adatközlő: Erdélyi I. 53 BOSNYÁK1982, 105. 111
