Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Karácsony Molnár Erika: A karácsonyi ünnepkör szokásai Gyimesben

December 31. - Szilveszter, január 1. - Újév Szent Szilveszter pápa ünnepe, a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája. A népi kalendárium szerint szilveszter az újesztendő első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai és hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. Ezen az ünnepen jó egészséget, szerencsét, bőséget kívántak egymásnak az emberek. „Adjon a jó Isten erőt, egészséget, békességet a családban az új esztendőben!" ' A hálaadó mise után összegyűltek az ismerősök, rokonok, barátok, és a szilveszteri vacsora keretében együtt énekeltek, táncoltak. Elbúcsúztak az óesztendőtől, és az újat beköszöntöttek. Néhány évtizeddel ezelőtt még zenészeket is hívtak, hegedűst és gardonost. A fiataloknak bált rendeztek a kultúrházban. Éjfélkor eloltották a villanyt, és a legutóbbi időben elénekelték a Himnuszt. Utána fenyőágakkal megveregették egymást, és boldog újesztendöt kívántak. Ezt a zöld ágat hazavitték, a szobában feltették a falvédő mellé, és vízkeresztig otthagyták. Újév napján a szomszédokat is felköszöntötték ezzel a fenyőággal. Mindhárom településen szilveszterhez és újévhez, sokféle köszöntő, bőségvarázsló és adománykérő szokás fűződik. Gabonahintés A gabonahintők is újév reggelén indulnak útnak. Különböző magvakat, pl. kukoricát, búzát, szórtak szét, hogy áldás, jó termés legyen az újesztendőben. Magyar és román köszöntőket is mondanak ilyenkor. „Még öregemberek is mentek újév napján. Boldog új évet kívántak, közben gabonát hintettek el, hogy legyen gazdag az esztendő, legyen termés. " „ Gabonával behintik a házat, és románul mondják a verset. Bojt ágat, ezüstfenyő ágat is visznek magukkal. A nők férfiruhába, a férfiak női ruhába öltöznek fel, hogy ne ismerjék meg őket, még álarcot is tesznek, és a hangjukat is elváltoztatják. A nadrág szárát kivágják és kifestik, ezt teszik fel álarcként. Kucsmát és szemüveget tesznek a fejükre, így járnak házról házra. " Uralás Kosteleken a nyolc-tíz éves gyerekek ostorpattogtatással, csengettyűszóval vonulnak végig a falun szilveszterkor. Az iskolában tanult román uralást mondják el a házaknál. Csengettyűt, ostort, és egy tarisznyát visznek magukkal. Több csapat jár Kosteleken, egyik mondja a verset, a másik rázza csengettyűt. A visszaemlékezések szerint az 1960-as években kezdték el ezt a szokást (1952-ben szűnt meg a magyar iskola). Szilveszterkor és január elsején a 14-18 év közötti legények a medvével járnak uralni, románul mondják a szöveget. A megkérdezettek többsége román szokásként tartja számon. „Csak ortodoxok öltöztek be, magyarok nem. Se medvésnek, se kecskéseknek, se zsiványoknak Románcsügésből jártak fel ide, ott voltak medvések felöltözve. Ez nem a mi szokásunk, senki nem fogadja be őket. " Magyare s ügésre és Gyepecére Románcsügésről járnak a román medvés alakoskodók. Nem szívesen fogadják őket az emberek, félnek tőlük. Az egyik adatközlő szerint, aki mint furulyás részt vett a játékban, mintegy 30-40 évvel ezelőtt kezdték játszani, Románcsügésből kérték el a szöveget. (Tímár P.) A csoportot egy katonaruhába öltözött legény, a bekérező vezeti. Utána halad a cigáimak nevezett gazda és két purdéja (gyermeke), valamint a medve. A szereplők közé tartozik még a hammas, az öreg, a bába, a dobosok és a zsidó alakoskodó. A rongyos ruhába öltözött gazda a medvét hosszú, apró szemű láncon vezeti. Ez utóbbi igazi medvebőrből Adatközlő: Erdélyi I. Adatközlő: Korbuly Gy. Adatközlő: Gercu M. A búza élettörténetét mondja el az uraló a mag elvetésétől a kisarjadzáson, aratáson, kicséplésen, megőrlésen át egészen a belőle történő kenyérsütésig, majd jókívánságokat mondanak a ház népének. A téma további kutatást igényel, mindenesetre, ha részt is vesznek magyarok az uralásban, akkor is feltehetően vagy iskolai könyvekből tanulták, vagy a közeli Románcsügésről szerezték be a román nyelvű szöveget (további irodalom: ERDÉLYI 1994, 46-48; POZSONY 1997, 303-323; uő. 2000. 128). Gábor M., Kádár O. Magyarcsügés melletti román település. 110