Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Karácsony Molnár Erika: A karácsonyi ünnepkör szokásai Gyimesben

„ Dicsértessék a Jézus Krisztus! Hoztunk egy kicsi csípős tormát, szabad-e elosztanunk?" Aprószentek Szent Dávid, Pénzben járjon bókéiig, Isten éltesse sokéiig! Kosteleken a nagyobb legények az 1950-60-as években csak a lányos házakhoz mentek aprószentekeim. A házaknál megkínálták őket süteménnyel, borral vagy pálinkával. Ahol leány volt a háznál, ott kötöttek a vesszőre szalagot, ahol idős emberek vagy fiúk laktak, ott csak pénzt adtak. Volt, amikor olyan korán mentek, hogy még az ágyban találták a lányokat. Ilyenkor kicsit jobban megveregették őket, hogy ne legyenek restek abban az esztendőben. Friss, jó egészséget kívántak nekik. Magyarcsügésen a legutóbbi időkben egy idős bácsi is járt aprószentekeim tarisznyával a nyakában. Bement minden házhoz és a következő verset mondta: Aprószentek Szent Dávid, jégen játszik, korcsolyázik. Elromlott a korcsolyája, fúrja, faragja, amíg megcsinálja. A vers egy másik változata: Aprószentek Dávid, Dávid, jégen játszik, korcsolyázik. Elromlott a korcsolyája, van bikkfája, megcsinálja. Eúrja faragja, mégis a hátán hordozza. Mivel szegény ember volt főleg ételt, szalonnát, kenyeret, túrót, sajtot kapott a háziasszonytól. Gyepecén már harminc éve elhagyták ezt a szokást. Régebben a nagyobb gyerekek is jártak aprószentekeim, ők a következő változatot mondták: Aprószentek Dávid, Dávid, kinn a jégen korcsolyázik. Eltörött a korcsolyája, van bikkfája, megcsinálja. Eúrja, faragja, mégis faragatlan hagyja. Ezután jó egészséget, serénységet kívántak, és továbbmentek. Aprószentek napjához vetéssel kapcsolatos tiltás kötődik: „Amelyik napra esik aprószentek napja, azon a napon tavasszal nem vetünk apróveteményt. PL: ha szerda, akkor azon a tavaszon szerdán nem ültetnek a földbe veteményt. " Adatközlő: Erdélyi I. 109