Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Bondár Mária: Fejezetek a Kárpát-medence késő rézkori emberábrázolásának tárgyi emlékeiből
Bondár Mária Fejezetek a Kárpát-medence késő rézkori emberábrázolásának tárgyi emlékeiből A késő rézkori badeni kultúra emberábrázolásának ránk maradt emlékei jelen ismereteink szerint három fő kategóriába sorolhatók: idolok, kebles edények, ember alakú urnák. Az elsőként publikált badeni agyagfigurák - Bogojevo, Vinca, 2 Vucedol 3 majd a Banner monográfiában közölt Tápé-Malajdok, Ózd-Kőaljatető, Ozd-Sportstadion, Onga - sokáig nem kaptak kellő figyelmet a kutatásban. A hatvanas évek megélénkült vallástörténeti érdeklődésének következtében a kultuszélet tárgyi emlékeit a történelem előtti korokban is kezdték keresni. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedek során a közölt idolok száma is jelentősen gyarapodott, mára már könyvtárnyi irodalma van az idolművességnek. A nyolcvanas évek elején nagyjából egyszerre látott napvilágot három összegző tanulmány a késő rézkorból, amelyek közül Kalicz N. cikkében találjuk meg az akkor ismert idolok csaknem teljes inventáriumát: Szlovákiából, Magyarországról, Jugoszláviából, Romániából, Albániából és a görög Makedóniából mintegy 60 cserélhető fejű, lapos idolt (Kopflosen, headless) publikált. 6 Ez a nagy területen azonos tartalmat megjelenítő kultikus tárgytípus Közép-Európában egyértelműen a badeni kultúrához asszociálódik. Az említett összefoglaló tanulmányok óta újabb és újabb idolok kerültek elő, amelyeket a szerző gyűjtött össze. 7 *** Az emberábrázolás másik nagy csoportját alkotják az anthropomorf edények. Ezen belül különleges kategóriát jelentenek a női felső testet plasztikusan megformáló amforák, amelyekkel nagyon keveset foglalkozott eddig a kutatás. 8 Jelen tanulmányban az ismert kebles edények összegyűjtésével és elemzésével kívánom e hiányosságot némileg csökkenteni. A nőalakot megformáló edényeket Banner János monográfiájából Fonyód 10 (1. kép 3.), Felsőzsolca 11 (/. kép 4.), Koroncó 12 (2. kép 4.), Celldömölk-Sághegy 13 (/. kép 7.) lelőhelyekről ismerjük. Banner J. nem elemezte bővebben ezt az edényfajtát. A koroncói darabnál megjegyezte, hogy női melleket ábrázoló bütyökkel van díszítve. A Fonyódon feltárt 1. sír urnájáról megállapította, hogy sematikus emberábrázolás, míg a sághegyi és felsőzsolcai példányoknál elsősorban az aszimmetrikus formát hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ezek az edények olyanok, mint a fonyódi urna. Kalicz N. a péceli kultúra anatóliai kapcsolatait feltáró munkájában részletesen foglalkozott az ember alakú edényekkel, köztük a ginekomorf 15 amforákkal is. 16 A Banner monográfiában szereplő edényeket 1 CZIRÁKY 1898, II. t. 9a-b. 2 VASIC 1936, 3. köt. 96. o. Abb. 480. 3 SCHMIDT 1945, Taf. 29. la-b. 4 BANNER 1956, Taf. LVIII. 12, LXVIII. 1-2, LXIX. 15-16, LXXVIII. 19. 5 NOVOTNY 1981, TASIC 1981, KALICZ 1981. 6 Kalicz N. tanulmánya a görögországi Xanthiban tartott konferenciára készült. Tudomásom szerint a konferencia tanulmánykötete azóta sem jelent meg, a cikkek csak különnyomatok formájában léteznek, azok is csak K betűig. 7 BONDÁR 1999, BONDÁR 2000, BONDÁR 2001. 8 Érdekes módon Gimbutas műveiben nem találtuk meg ezt az anthropomorf megjelenítési formát (GIMBUTAS 1974, GIMBUTAS 1991) Ugyancsak nem foglalkozott ezzel az edénytípussal B. Jovanovic sem (JOVANOVIC 1964). 9 Ez az áttekintés a badeni kultúra emberábrázolásáról írott tanulmány (BONDÁR 1998) egy fejezetének kiegészített, kissé átdolgozott változata. 10 BANNER 1956, 28. Taf. XI. 1. 11 BANNER 1956, 94. Taf. LXII. 34. 12 BANNER 1956, 37. Taf. XIII. 3. 13 BANNER 1956, 20. Taf. III. 3. = KALICZ 1963, 43. 4a, VII. t. 5. 14 BANNER 1956, 37, 97. ginekomorf = nőalakú. A görög gineko- szó szóösszetételek előtagjaként nő-, női, nővel kapcsolatos fogalmat jelöl. 16 KALICZ 1963, 25-31. 81
