Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vass Erika: Egy cikói német ház élete

Vas s Erika Egy cikói német ház élete A ház, mint az ember lakóhelye, otthona szoros összefüggésben áll az őt létrehozó és benne lakó emberek életével. A ház építésének körülményei, a rajta véghezvitt változások a lakosok gazdasági, társadalmi helyzetét, az életmódban történt változásokat is tükrözik. Ezt szem előtt tartva az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum az elmúlt évben egy közös kiállítás tervével kereste meg a Wosinsky Mór Múzeumot. A „Háztörténetek. Német nyomokon a Duna menti országokban" címet viselő kiállítás tíz múzeum együttműködésének eredményeként jött létre (ulmi, budapesti Néprajzi Múzeum, tatai Német Nemzetiségi Múzeum, veszprémi, szekszárdi, újvidéki, aradi, temesvári, resicabanyai és szatmárnémeti múzeum). A szervezők célja az volt, hogy 12 Duna menti német lakóház példáján keresztül mutassák be a XVIII. és XIX. században e területre telepedett németek történelmét és kultúráját. Az országhatárokat átlépő együttműködés, amelyben négy ország múzeumai működtek közre, jelentős kezdeményezésnek számított, ezért nemcsak Baden-Württenberg Tartománya és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta, hanem felvették a Brüsszeli Európai Bizottság Culture 2000 Framework Programm)éba. is. A kiállítás 2002. július 5-én nyílt meg Ulmban, 2002-2005 között pedig a résztvevő múzeumokban kerül bemutatásra. Létrehozásában minden múzeum a közösen meghatározott kereteken belül önálló munkát végzett, melyek koordinálását, a kiállítás végső összeállítását az ulmi múzeum végezte el Henrike Hampe vezetésével.

1 A megfelelő ház kiválasztásának feltételeiként a következő szempontokat kaptam: a ház kapcsolatban álljon a Tolna megyei németekkel, lakott legyen és a vidék építészetének szemszögéből Jellegzetes" legyen. A ház keresése közben került előtérbe az a kérdés, hogy mit tekinthetünk „jellegzetes" háznak? A XX. század első felére jellemző esztergált fatornácos házak közül mutassak be egyet, vagy keressünk egy régibb típust? A szervezők a ház lakóira vonatkozóan sem fogalmaztak meg egy határozott elképzelést, csak annyit írtak elő, hogy „képviseljenek egy társadalmi és foglalkozási réteget". Mindezek alapján több ház is látókörbe került. Úgy gondoltam ugyanis, hogy olyan megoldás, amely egyedülinek, minden más lehetőséget kizárónak tekinthető, nem létezik. Végül úgy döntöttem, hogy olyan házat keresek, amelyben eredeti tulajdonosok leszármazottai élnek, mert szerettem volna minél többet megtudni a ház múltjáról, a lakosok életmódjában bekövetkezett változásokról, s ebben egy 1946 után betelepült család nem tudott volna segítséget nyújtani.

2 Korábbi - a cikói búcsújárásra vonatkozó - kutatásaim kapcsán esett a választás a cikói Kiszler Albertnére és családjára, akik örömmel fogadták a kiállítás tervét.

3 Franco Ferrarotti szavával élve a „con-ricerca", vagyis az „együtt-kutatás" gyakorlatát valósíthattuk meg. A velük készített interjúk során régi családi fényképek és tárgyak segítségével elevenedett meg az 1891-ben épített zsellérház. Az 1917-ben Cikón született Kiszler Albertné kivételes emlékezőképessége révén sok olyan adatot A ház 2002-ben. 1 Mészáros Veronikának a veszprémi házról szóló tanulmánya a veszprémi múzeum évkönyvében jelent meg. MÉSZÁROS 2002. Kiadásra került az ulmi kiállítás katalógusa is: Hausgeschichten. Deutsche Spuren in den Donauländern címmel. 2 1968-ban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal gyűjtésének keretében Csalog Zsolt mérte fel Cikón a legrégibb házakat, de mivel azokban nem eredeti lakóik éltek, a házak múltjáról csak keveset tudott meg. 3 Hónapokon keresztül készségesen segítettek munkámban, amit ezúton is köszönök nekik. 4 PAÁL 2000. 235. 443