Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vass Erika: Egy cikói német ház élete

őrzött meg, melyeket apósa mesélt a ház és a család történetével kapcsolatban. Emellett az elmúlt 85 év során szerzett személyes emlékei, tapasztalatai is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy részletes dokumentációt készíthettem. A család, valamint Kiszler Albertné személyes élettörténete olyan kiváló forrásanyag, amely az egyéni életutak fontos csomópontjain túl egy közösség belső érték- és normarendjét, annak alakulását, változásait is rögzítette.

6 Előbukkantak például azok a németek értékrendjére jellemző jegyek is, melyeket Andrásfalvy Bertalan foglalt össze (törzsöröklés, egyszerű ételek, a szorgalom mint fontos erény stb.)

7 Kiszler Albertné 1940-ben férjhezmenetele révén került a családba, majd szülei kitelepítése után végképp a Kiszler családhoz kötődött. A beszélgetéseket nem Kiszler Albertné anyanyelvén németül, hanem magyarul folytattuk. Munkám közben igyekeztem az egyes helyiségek, tárgyak eredeti nevét is feljegyezni, amiben leánya, Rónai Józsefné nyújtott segítséget.

8 Az egymást követő interjúk eredményeként a család és a ház története mozaikszerűen tárult elém: egy-egy tárgyon keresztül egy-egy epizódot ismertem meg, amelyek néhány találkozás után egy egésszé forrtak össze. Az ulmi múzeum a ház dokumentációjára vonatkozóan minden résztvevőnek elküldött egy kérdőívet, melynek első pontja a ház részletes műszaki leírására vonatkozó kérdéseket tartalmazta (táji meghatározók, a ház mai és korábbi állapota, a ház jelenlegi és egykori lakói). Emellett olyan szempontok vizsgálatát is szorgalmazta, mint a ház használati módja a múltban és napjainkban, gazdasági, társadalmi, szimbolikus vonatkozások stb. Ez esetben tehát mindig a házat feltérképező személy dönthette el, hogy mely irányban folytat részletesebb kutatást, természetesen a ház lakóinak emlékeitől függően. A kiállításhoz négy egységet kellett kiválasztanom a ház múltjából, amelyeken keresztül a látogatók bepillantást nyerhetnek a házzal kapcsolatos érdekes részletekbe. Választásom a ház építésének körülményeire, az „amerikai útra", Kiszler Albertné élettörténetére és a padlás funkciójában történt változásokra esett. Ezekre a későbbiekben még részletesen kitérek. A továbbiakban arra törekszem, hogy a házat a bekövetkezett változásokkal együtt, a benne élt személyek sorsával, életmódjával, világképével szoros összefüggésben, a maga teljességében mutassam be. A ház történetén keresztül ugyanis megismerhettem egy német család életstratégiáját, gazdasági és társadalmi mobilitását is. Egy-egy helyiség felmérése közben sok tárgy múltjáról hallottam, ám a kiállítás nem igényelte és a rendelkezésemre álló idő nem tette lehetővé, hogy számba vegyem a házban található összes tárgyat. Kiszler Albertné imádkozás közben a verandán. 5 Kiszler Albertné ismerősei és családja ösztönzésére emlékeiből egy kötetnyit meg is írt, ám beszélgetéseink arról tanúskodnak, hogy a leírottaknál sokkal többre emlékszik. KISZLER 1999. A régi hagyományok írásbeli rögzítése nála egyfajta lelki „kényszer" is, mely arra irányul, hogy ne múljon el nyom nélkül az az átélt, értékekkel teli „régi világ", melynek Kiszler Albertné az egyik utolsó tanúja. A Cikón készített diák a Wosinsky Mór Múzeum néprajzi diagyűjteményében találhatók meg. 6 NIEDERMÜLLER (szerk.) 1982. 1. 7 ANDRÁSFALVY 1974. 146-148. 8 E tanulmány kéziratát Rónai Józsefné is elolvasta. Gyűjtéseim során többször készített magyarázó rajzokat is a pontosítások céljából. Ezek felhasználásával mértem fel a házat, és így készítette el Balogh Sándorné a ház három alaprajzát. 9 Ennek egyik kiváló példája IMHOF 1992. 444