Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Balázs Kovács Sándor–Gutai István: Sárközi családok megtelepedése a temesközi Végváron

és gyűrűt hoz be, mondván: „hallottam násznagy-uraimék, hogy selyem kendőre és arany gyűrűre van szükség, tehát hoztam. " Erre az egybekelendő pár is belép, a menyasszony ujjára teszi a gyűrűt, a vőlegény mellénye alá, szívéhez helyezi a kendőt, azután kezet fognak, mire a nászok egyike tanítást adva nekik, áldást kíván a frigyre. " Pár nap múlva összeültek a szülők és mindenben megállapodtak a lakodalom rendezését illetően. A fiatalok pedig másnap elmentek a községházára bejelenteni az anyakönyvvezetőnek házassági szándékukat. Ott a szükséges adatok felvétele után ezt kifüggesztették a hirdetési táblára, hogy az egész falu tudomást szerezzen szándékukról. A kifüggesztés ideje 21 nap volt. Ha ez idő alatt nem merült fel semmi akadály, a jegyeseket összeeskették. Az anyakönyvvezetőtől a paphoz mentek, akinek szintén bejelentették házasodási szándékukat. Ezt a lelkész három vasárnapon át nyilvánosan kihirdette a templomban a gyülekezet előtt. A kihirdetésen a leánynak ott kellett lennie, különben rossz gazdaasszony lett és ha tyúkot ültetett, a tojás megzápult. A kihirdetés letelte után a lakodalomra kezdték hívogatni a vendégeket. Ez a vőfélyek dolga volt, akik felvirágozott kalapban, felszalagozott bottal, borosüveggel és ékes rigmusokkal hívták meg a násznépet: és pedig a menyasszony részéről a menyasszony vendégeit, a vőlegény részéről pedig a vőlegényéit (botos vőfélyek). A lakodalom napjáig sok minden hárult az örömszülőkre. Az örömapák feladata a levágandó állatok és az italok beszerzése, az örömanyák dolga az ételek, sütemények elkészítéséhez szükséges anyagok előteremtése volt. Az eljegyzés után az esküvő előtti két vasárnap délutánján, úgy a vőlegényes, mint a menyasszonyos háznál az asszonyok csiga-csinálásra gyűltek össze. Ilyenkor az asszonyok hazulról 10-20 tojást és lisztet hoztak magukkal. Egy-egy lakodalomra 120-150 tojásból készítenek csigát. A ház asszonya sürögöttforogott az asszonyok között. Kínálgatta őket mindenféle süteménnyel, sőt még egy kis - erre az alkalomra eltett - mustot, vagy édes bort is előhozott, hogy jobb kedvvel haladjon a munka. Az esküvő napján a násznép a menyasszonyos háznál gyülekezett, ahonnan a fiatalság a felkendőzött és felszalagozott zászlóval, a násznagyokkal, zeneszó mellett elment a vőlegényért, akit a menyasszonyhoz kísértek. Itt történt azután az új kikérés, majd a szülői búcsúzkodás és áldás, mely után esküvőre mentek. „Esketés után pedig örömittasan ugyanoda térnek vissza, mely alkalommal a lakodalomban részt nem vevők kifőzött és némileg összetömörült hamuval telt edényt vagdosnak a fiatal házaspár elé e szavak kíséretében: „vigadj, a halált utoljára hagyd!" Délben úgy az egyik, mint a másik háznál lukullusi edéd következik, melynél a vőfélyek hordják fel az ételeket. "

93 Ide hozták első ajándékaikat, amely tésztából és borból áll. Délután a fiatalság tánchoz látott, az idősebbek pedig rövid időre távoztak, majd visszatérve, átadták a menyasszonynak az igazi nászajándékot, mely rendesen ruhából, házi- és konyhaeszközökből állt. Ezeket a vőfély vacsora alatt bemutatta a násznagynak, aki azokat egyenként megköszönve átadta a menyasszony szüleinek. „ Ebéd után megkezdődik a tánc, mely alatt a vőlegény násznagya elküldi az első vőfényt a menyasszony násznagyához, hogy engedje elhozni a menyasszonyt, ki nélkül - úgy mond - már élni nem tudnak. A menyasszony násznagya a vőfélynek talányokat ad fel, p. Krisztust micsoda fára feszítették fel? Jézus jeruzsálemi bevonulásakor melyik oldalon ült fel a szamárra? stb. Ha ezeket a vőfély megfejti, a menyasszony elvihető, mire zeneszóval elindulnak a menyasszonyért, és miután azt „a lassú" táncolása közben a szülőktől, testvéreitől, a vendég koszorútól a nyoszolyólányoktól, barátnőiktől érzékenyen elbúcsúztatta az első vőfély, az összes vendégseregtől kísérve, elhagyja a szülőházat tulipános ládája, rikító színű ágyneműje és örökség fejében kapott tehene kíséretében. A vőlegény házánál annak szülői, vagy azok híján legközelebbi rokonai fogadják a menyasszonyt és pedig mézes itallal e szavak közt: „ legyen életed édes, mint ez ital! " A mulatság, lakmározás folyik éji 12 óráig minden megzavarás nélkül, midőn a menyasszony feje beköttetik és kezdetét veszi a menyasszonytánc, mely alól még a 70 éves agg sem vonhatja ki magát, s melyért bizonyos pénzösszeg fizetendő a menyasszonynak. SZŐKE 1889. 4. SZŐKE 1889. 5. 331