Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Balázs Kovács Sándor–Gutai István: Sárközi családok megtelepedése a temesközi Végváron

földes Uraság nekiek egy Templomot és a Lelkipásztorjoknak egy házat fel fog állíttatni, ha már egyszer bizonyos lészen abban, hogy a nevezetes Famíliák megtérvén az eő álhatatlanságoktól, magokat tellyesen az állandó maradásra eltökéllették légyen. "

35 Ez az állhatatosság azonban a következő években sem jellemezte az új telepeseket. Az 1795. évi szerződést aláíró 111 családfőből az 1800. évit 58 írta alá, a többiek elköltöztek a faluból, köztük valamennyi német család is. 1800-ban új szerződést fogalmaztak.

36 Ez több ponton egyezik az 1795-ben kötöttel, de lényeges eltérések is vannak. Ez a szerződés tulajdonképpen a végleges okmány a kincsár és a végvári telepesek megegyezéséről, mivel ez magában foglalja a két előbbi, javított és mindkét fél számára elfogadhatóbbá tett pontjait (az első kelt 1795. júl. 3-án, a második pedig 1799. jún. 23-án.). Az öt év alatt a lakosság jelentős mértékben kicserélődött, igen sokan elköltöztek, esetleg csalódva a körülményekben visszaköltöztek szülőföldjükre. Új területek kapcsolódtak be a telepesek kibocsátásába. Az 1800. június 7-én megkötött szerződést már 144 református magyar családfő írta alá: 2. „A Régibb Rittbergi Lakosok a Felséges Magyar Kamara 24k április 1799. N. 4170 alatt költ resolutiója szerént lő Novembertől 1795. utolsó Octoberig 1801 számlálván hat esztendőkig minden Urbarialis adózásoktól és marháktól egésszen szabadok és mentek lesznek, és mivel ők ezen esztendők alatt, valamivel a Földes Uraságnak már adóztak, az nekiek a szabad esztendők elfolyása után az Uraság adó fejébe befogja számlálni. " 3. „Mind a régibb, mind az újabb Rittbergi lakosok köteleztetnek azon életet a mellyet a földes Uraságtól vetés fejében kölcsön kaptak, éppen annyit a mennyit vettek in natura mennél hamarabb vissza téríteni. " 4. „Kötelesek lesznek Lelki Pásztorjokat, és Oskola Mesterjeket az lő Novembertől 1798 fogva magok fizetni, de a Földes Uraság amannak egy egész házhelyet és egy hold földet szöllő kertnek minden adó nélkül tulajdonképpen oda engedi a mint már valóban is oda engedte. " Ezzel a szerződéssel „köteleztetnek a Rittbergi Magyar Lakosok arra, hogy magokat itten már állandóul le teszik, innen többé el nem költöznek, szorgalmatos Gazdák lesznek a Földes Uraságnak és Tisztyeinek önként engedelmeskednek és magokat mindég tsendesen viselik. " Ez utóbbi kitételt nem minden telepesnek sikerült betartani. Az akkori betelepülőknek több mint fele a községet elhagyta még a korai időszakban. Valószínűleg, több családot a honvágy űzött vissza, másokat talán a Végvár körül fekvő román községek lakosaival való folyamatos küzdelem ejtett kétségbe a felől, hogy itt valaha boldog otthont alapíthatnak. Többen csalódhattak a környék gazdasági lehetőségeiben, a telepítés körülményeiben és ezért vehettek vándorbotot. Ugyanott- 1795. júl. 15. A szerződést a következő családfők írták alá: Boros István lelkipásztor, Korsós Péter bíró, P. Szabó Péter, Szabó János, Kiss János, Nagy Sándor, Nagy Mózes, Ns. Nemes István, Nemes József, Szalay István, Szűts István, Máté Mihály, Öreg Szűts István, Csáki Nagy Mihály, Horváth Mihály, Ketskeméty József, Ketskeméty Ferenc, Ketskeméty János, Kajáry Sámuel, Ifj. Dunaháti Nagy Mihály, Ns. Katona István, Fazekas János, Banai István, Öreg Dunaháti Nagy Mihály, Illyés István, Csekey Mihály, Juhász István, Debreczeni Kovács András, Baj István, Nagy András, Leány István, Vajas András, Takács János, Ifjú István, Demeter József Szilágyi János, Váry Mihály, Kovács Mihály, Dombi Ferenc, Pataki István, Csáki Nagy János, Buday Mihály, Kovács Ferenc, Szepesi János, Debreczeni János, Sasi István, Kiss Mihály, Balog István, Győry Mihály, Simon Péter, Ns. Szabó János, Pákozdi János, Ketskeméty Mihály, Pető János, Pintér Mihály, Teleki István, Kintses Ferenc, Ketskeméty József, Szabó István, Varga András, Tóth Sámuel, Varga Mihály, Szombati Mihály, Bárdos Benjámin, Antal Bálint, Pengő Mihály, Bárdos Mihály, Paczaly István, Szekeres Gergely, Juhász Mihály, Földessy István, Rideg Nagy István, Bárdos Sámuel, Kiss Pál, Bogár János, Babella György, Gávay András, Kiss István, Katona András, Ns.Kolosváry Sámuel, Ns. Kolosváry József, Ns. Kolosváry Ferenc, Ns. Demeter András, Ns. Demeter István, Ns. Tibay András, Virág Ferenc, Székely Mihály, Zsikó János, Sallay András, Ns. Ketskeméty János, Berényi György, Kertyig György, Itt. Kiss Ferenc, Bogár György, Ns. Püspöky Dániel, Tóth György, Varga Mátyás, Fekete Mihály, Rideg Nagy János, Ns. Hajpál Mihály, Szabó János, Virágos Kiss András, Kiss István, Teleki Sándor, Pataki János, Varga Nagy Mihály, Czira György, Bentze János, Szabó Mihály, Fodor András, Csekey András, N. Vajda István, Tóth Ferenc, Katona István, Lukátsi Péter, Nyéki Szabó János, Dudás Nagy János, Parrag Pál, Német János, Német András, Asztalos János, Vida Péter, Mikó György, Osvald Ferenc, Katona Mihály, Körösi Szabó István, Rideg Kiss István, Fényes Miklós, Kata Mihály, Tóth János, Cseke István, Kubránszki János, Teleki János, Tóth Mihály, N. Szabó Ferenc, Virágos Kiss János, Erdei János, Teleki István, Nagy György, Kotyman András, Horváth Mihály, Zsikó János, Szili Péter, Szabó József, Balogi István, Vaskór Pál, Kovács Mihály, Gödölley Márton, Tordai János, Mejjes Varga Mihály, Nagy Ferenc, Szűts András, Sülé Mihály, Szabó János, Hegyes Mihály, Király István, Fazekas János, Ketskés János, Erdős Márton, Mejjes Varga István, Illyés István, Ns. Ifj. Kolosváry Sámuel, Ns. Hegyi János, Bárdos György, Bárdos János, Kubránszki István, Nyiri János, Molnár Mihály, Szabó József, Seres János, Gémesi János, Huszár István, Demeter János, Demeter Ferenc, Lengyel Mihály. - A végvári ref. egyház iratai - 1800. jún. 2. 318