Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Balázs Kovács Sándor–Gutai István: Sárközi családok megtelepedése a temesközi Végváron
7-én jegyezték fel a decsi Kiss Pálról, hogy el szándékozott menni Rittbergbe, ezért eladta egy darab rétjét 71 71 forintért, és a pénzt magával is vitte. Pár év múltán azonban visszatért szülőfalujába. A sárközi falvak anyakönyvei is említik az elköltözést: Szeremlei bejegyzés - 1815. febr. 1. „Csanádon lakó Rittbergből hazajött kovácsmester özv. Bárdos Mihály feleségül vette özv. Kovács Jánosné Balog Évát. " Csanád - 1819. febr. 3. Rózsa Kiss János (Bogyiszló) feleségül vette özv. Nagy Istvánné Csordás Sárát (Rittberg). Decs - 1827. jan. 3. Bodó Pál feleségül vette rittbergi lakos Szabó Mihály itt született és itt tartózkodó özvegyét Kecskeméti Sárát. A Bánátba költözésnek az oka nemcsak a sárközi határ korlátozott földterülete lehetett, hiszen gazdaságilag viszonylag erősnek mondható háztartások is elköltöztek. A bánáti kedvező lehetőségek csábíthatták a sárközieket: kilátás földszerzésre, jobb minőségű termőterületek megszerzése. 22 Az elvándorló családok egy része az új gazdaság megalapozásához szükséges induló tőkével is rendelkezett, hiszen a Sárközben felszámolta, értékesítette házát, telkét, jószágállományának zömét. A beköltöző lakosok gazdasági erejét a sárpilisi családok esetében ismerjük. Az 1793. évi uradalmi gazdasági összeírás szerint: 23 ló ökör tehén méhkas 1 1 2 - 1 Név rét szőlő Balog István Bentze János (kaszás) 3 (kapás) 3 4 Kubránszki István 7 2 Korsós Ádám Korsós Péter 8 8 M. Szabó János nem szerepel Takács János 18 7 Nagy Sándor 3 3 Zsikó János Asztalos János nem szerepel nem szerepel Kubránszki János 7 2 Bogáncs Mihály Szili Péter 3 7 1 3 Leány János nem szerepel Nagy Mózes 10 6 2 - 1 2 - 1 2 20 TMÖL Úrbéri iratok Decs 12. doboz -1802. szept. 7. „Sárpilis lakosságának egy része a tizennyolcadik század végén nagy vállalkozásba fogott: kitört a vízi világból, példájuknak követői később is akadtak egészen a nagy lecsapolásig. Merész kezdeményezés történt, az ilyesmiből sohasem hiányzik a kaland, nyomában pedig hagyomány és legenda száll. A Korsós család és társai megpróbáltak gyarmatot teremteni. A gyarmat valamikor kirajzást jelentett a sárpilisi „gyarmatosok" előbb Erdélyben próbálkoztak, Nagy-Sármáson. Azt mondja a község legkülönb hagyományőrzője, özvegy Kurdi Pálné: - Korsós ősöm hallotta, hogy Erdélyben földet adnak, de volt esze, elébb többedmagával elment körülnézni, Fülöp bognár is közöttük volt. Alaposan szertetekintettek Sármáson, hát megsúgta nékik egy asszony: „ Úgy nyissák ki a szemüket, hogyha szép házat néznek ki, silány földet kapnak, ha meg jó földet akarnak, elmarad a szép ház. " - így inkább visszajöttek, és nemsokára Rittbergbe, Temes megyébe történt a kivonulás. - De miért költöztek el Pilisről? - Mivel dédapa nem szerette a vízi életet. Dédanyám váltig könyörgött néki: „ Olyan helyre vigyen kend engemet, ahol megterem a káposzta. " A Korsósokban ezek szerint halász- és pákászhajlamok helyett földmíves vonzalmak éltek, ez pedig érthető is, hiszen Mohácsról, a török elől menekültek a „ vízi világba ". Megint földmívelésre alkalmas helyet kerestek. Kivonulásuknak azonban más oka is lehetett: a család fölötte szapora volt, Kurdi Pálné tizedik gyermeknek érkezett, édesapja nyolcadiknak, és születésük után sem „ kötötték be a búzászsákot. " Sárpilisen oly kevés földmívelésre alkalmas föld akadt, hogy irigyelték a csőszt, akinek két hold biztos föld jutott. A régiek közül néha két-három család összeállott, és lovastul Baranyába ment gabonát nyomtatni részért. Ezeknek meg is volt az évi kenyerük, de nem rendelkezett mindenki lóval, meg nem is juthatott el Baranyába. Hát új otthont kerestek, ahol megterem a búza a káposztával egyetemben. - Rittbergben jó földet kapnak? - Kaptak eleget, de nem jót, aszályos vidékre kerültek, dombos, hepehupás tájra, nehezen ment a szántás, öt ló, két rúddal vonta az ekét. " - FÉJA 1962. 177-178. - A visszaemlékező (vagy a szerző) összekeverte a történéseket. A nagysármási szertetekintés nem Sárpilisről történt, hanem egy évszázaddal később Végvárról. A sikertelen próbálkozás után történt a Korsósok visszaköltözése Sárpilisre, magukkal hozva Fülöp bognárt és családját. 23 Magyar Országos Levéltár Conscriptio Dominii Bátaszék 1793. Jelzetes könyvek C 99 XV. 21-243. 313
